Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

rajtok. Melly az utazóknak nagy akadályokat okozott. Némellyek a lovaikat egygyenként szánra köttötték, s úgy vitetek által. Ma erősen meg-fagyott.” (M. H., febr. 5.)

február 17. POZSONY. „Magyarországnak nagyobb részénn igen változó, hol fagyos, hol engedő és esős idők jártak. Posonbann minek utánna a Duna másod izbenn, a sok hótól inkább, hogy sem a nagy hidegtől bé-fagyott, a jég ugyan szüntelen tart; de olly gyengén, hogy még eddig terhesszekeret nem-is igen birt; ha tsak a hét közepénn [17.] viszont keményedni kezdett fagy meg-nem erősiti. Imitt-amott veszedelemben is forogtak az emberek, a hol szekerekkel vakmerőén a jégre bátorkodtak menni.” (I. h., febr. 19.) február. NAGYVÁRAD. „Az idő nálunk igen változó. Az esztendő elejénn 8 napoknál tovább, olyan nagy hideg volt, hogy a Körös vize tsak nem egészen öszve fagyott. Tsak hamar az utánn esőre lágyult. Egynéhány nap múlva valami kevés hó esett; meg még eső. Az utánn ismét meg-fagyott, s hó esett; melly egygy hétig tartott. Tegnap viszont eső kezdett esni, melly a havat mind elolvasztotta és a Körös-1 igen árasztja. Az eső most-is még tart; s úgy tetszik, hogy a hegyekenn-is es [esik]. Mert semmi hó már rajtok nem látszik.” (I. h., febr. 19.)

február. PEST. BUDA. POZSONY. „Hallatlan dolog az hogy Pestenn és Budánn, valamint szinte Posonbann 2 tojás egygy Garason kél. A halászat pedig mindenütt bajos és tsak nem lehetetlen. Az apróbb halakat-is 25 pénzenn, a nagyobbakat egygyet egygyet 50 pénzenn adják.” (I. h., márc. 1.) február 22 körül. POZSONY. „. . . a múlt napokban, hol éjszaki, hol déli szelek fuvallások között szüntelen havazott. A városonn tsak-nem térdig ért a hó némelly helyekenn. Az utonn járók minden felől panaszkodnak a sok hóval alkalmatlan voltánn, mellyet néhol alig lehet meg-gázolni. A közbenn járó fagy a Dunánn való jeget anynyira megerősítette, hogy egynéhány napoktól fogva a leg-terhesebb szekerek-is rajta által mehettek.” (I. h., febr. 20.) február. SOPRON. „A Soproni dézma-adó szőlő hegyeknek idei [1779. évi]mintegy- egy 19003 1/3 Posoni akóra betsültethetik; mivel a Püspök tizedje az idénn 1900 1/3 Posoni akó volt.” (I. h., márc. 4.) március 2. POZSONY. ,,. . . a jég indulóban vagyon.” (I. h., márc. 4.) március 12. POZSONY. „Itt a fel-földönn már fel-engedett az idő, s Posonbann a Duna-nn volt jég a közelebb múlt vasárnap [márc. 12.] éj-félkor nevezetes kár nélkül el-ment; tsak hogy a viz hirtelen támadott, de hamar el-is múlt ki-öntéseivel, a Duna mellett lakókat rövid ideig való rettegésbe helyheztette.” (I. h., márc. 18.)

március 25. SZE PESSÉG. „A kemény tél után, melly eránt sok országokbann sok panasz hallatott, és Magyar hazánknak avagy tsak ezen felső részóbenn felettébb sok hóval őszült [!] vala, már a hegyes Szepességen-is bé-kezdett volt köszönteni a kellemetes tavasz. De Húsvét [hv. márc. 26.] előtt edj nappal viszont anynyi hó esett, hogy szánkázhattanak volna, az innepekbenn, ha nem szégyelhették volna.” (I. h., ápr. 5.)

március vége. SÉRC. A Fér lő-tó kiáradt s a Hanság útjait tönkretette s csak ősszel hozták azokat rendbe. (P. Z., ápr. 7.)

március. BÁCS M. „A melly szükség Báts-Vármegyét nyomorgatja az már más szomszéd Tisza-mellyéki Vármegyékben is tapasztaltatik. SZEGED. A gabona igen szüle, úgy hogy az emberek nagy szorultságban vágynak. HORGOS. Kárász Miklós a szegénységnek éhelhaláshoz közelitő állapotját látván 600 köböl búzát osztatott ki az uj fejébe. CSONGRÁD M. ... a marhák és lovak