Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
223 január 1. TATA. Oly zorddá komolyodott a tél, amilyent több éve nem tapasztaltunk A Duna jege két lábnyira vastagodott [G4 cm]. A tél nem csekély kárt okozott a szőlőkben, diófákban, a megnyesett gyümölcsösökben a rájuk fagyott nedvesség által. A nép a megelőző évi [176tí] rossz aratás miatt nagy gabonahiányban szenvedett. . . . Többfelé a jövendő jó termés reményében könyörögve fordultak a parasztok földesuraikhoz, kaptak is gabonát mig a csűrök, a fedett magtárak ki nem ürültek. (H.D.T., Dornyay.) január 3. POZSONY. A Duna befagyott a közlekedés zavartalan. (P Z., jan. 7.) január 21. POZSONY. Az óv elején fellépett hideg még tart, a hó is rendkívülien megnagyobbodott. Sok ember útközben megfagyott, sőt Gátán a farkasok egy asszonyt két gyermekével felfaltak. (P. Z., jan. 21.) január—február. MAROSVÁSÁRHELY. „Ezen a télen Vásárhelyen innen elég hó volt, de túl Vásárhelyen Háromszékig majd semmi hó sem volt. Magyarországon pedig oly nagy hó esett, hogy emberi emlékezettől fogva oly nagy hó nem volt, ember is veszett a hóba. 8-va Febr. meglágyulván itt a Mezőségen az idő, a hó mind elmene és tavaszi idő jár, megválik mi leszen a vége. Bizonyosan iratik Olaszországból, oly drágaság vagyon ott, hogy egy köböl búza 6 aranyon jár; közöttünk is megfutamodott vala a gabona ára, de a méltóságos királyi gubernium megtiltván az égett bor főzést, az gabona ára mindjárt alább szállá.” (Cserei G., Diarium, 420.) január 13. GYŐR. A hőmérséklet184 reggel 7 órakor —25° C, ködös idő északi széllel. Estére derült és 9 órakor már —28°, sőt 10 órakor —29°-ra süllyedt. Ez a hallatlan hideg alatta volt az 1709-ben Párisban észlelt hőmérsékletnek és Bécsben feljegyzettnek is. Jan. 14-én reggel 4 órakor a hőmérséklet már csak — 26° hidegre enyhült, és este 6 órakor —21,2° volt. (P. Z. 1707. jan. 24.) január 22. TATA. Ettől a naptól három napon át olyan nagy hótömeg hullott, hogy a földet 3 lábnyi [kb. 1 m] magasan elborította; a városban a hó súlya alatt háztetők szakadtak be, a fák ágai pedig letörtek a nagy megterheléstől. Kóbor farkasok nagy kárt okoztak a szarvas- és dámvadállományban, ezek ui. nem tudtak a magas hóban elmenekülni, míg a farkasok biztosan haladtak a fagyos havon. Láttuk végül, amint a majdnem megfagyott dámborjak és vadmalacok a hidegtől megszelídülve a környei főerdőmester udvarában kerestek menedéket. A nagy hótömeg láttára Deák József uradalmi jószágigazgató tíz embert rendelt ki, akik tizenegy ölnyi mélységű [kb. 21 m] kiszáradt kútunkat hóval töltötték meg, hogy majd nyáron mészoltásra és egyebekre elegendő vizünk legyen. (H. D. T., Dornyay.) február 14., 15. POZSONY. A déli órákban (14-én) a jég repedezni s töredezni kezdett, elindult, majd lejebb ismét torlódott. Ekkor LIGETFALU mindenfelől víz alá került. Éjjel 2 órakor a víz már az egy öllel magasabban fekvő házakig ért. Nagy felmelegedés állott be, s 14 és 15-én délfelé a hőmérséklet 17,5 C°-t mutatott. (P. Z., febr. 18.) február. ERDÉLY. „Ez a tél nállunk felette változó vala ...” (Halmágyi, 293.) * * GYÖNGYÖS megfigyeléseit 1. az 1. (472. o.); SZIKSZÓ 1. a 4. (503. o.); EGER 1. az 5. (507. o.) Függelék alatt. 181 Győrben Éder János S. J. teológiai tanár végezte a megfigyeléseket Fahrenheit osztású hőmérőn. Ezeket C°-okra átszámítva, kikerekítve közlöm. Hogy hol lappan- ganak Édes. összes feljegyzései, eddig nem sikerült nyomára jutnom. 1767.*
