Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1765—1766 217 szeptember 28. MOSGÓ. (Somogy m.) Ezen a vidéken nagy tömegben jelentkeztek a rendesnél jóval nagyobb egerek, amelyeknek hátán egy vörösös sáv húzódott végig, hasuk fehér, s hosszú göndörszőrű farkuk volt. A veteményekben oly nagy károkat tettek, hogy egyes hold földeken alig 10 - 12 teljesen ép kalász maradt. (P. Z„ szept. 28.) október 2. POZSONY. Az ország igen sok megyéjéből felette szomorú hírek érkeznek, mert a szarvasmarhavész pusztít. (P. Z., okt. 2.) október. MAGYARFRÁTA. „Októberbe mindenfelé kezdett uralkodni a torokfájás és himlő, melyben igen sokan halnak. Az marha dögi is Kolosváron uralkodni kezd.” (Cserei G., Diarium, 405.) október. SARD. (Alsó-Fehér m.) „Kimentem Sárdra szüretre, igen kevés hasznom vala benne, úgy hogy ha capitaiisom interessét, és reá való költségemet cal- culálom, minden veder borom belé került 4 forintba. De remélvén jövendőre Istennek áldását, igyekeztem szőlőmet meliorálni.” (Halmágyi, 211.) november. 10 „Ad 11-m 9-bris viradólag láttatott jó reggel nap feljötte előtt egy kardforma lefüggni az aerbe. Majd egy meteor leírása következik” ... és a 11—12-i éjjelen „számtalan” hullócsillagok. (Cserei G„ Diarium, 405.) december 1. MAGYARFRÁTA. „Hosszas őszi idő után 1. Dec. esék alkalmas hó, mely havazást annak előtte egy héttel fagyos száraz hideg idő előzött volt meg.” (I. h„ 405.) 17(55. DEBRECEN. Nedves esős esztendő. (D. M. K. 1831.) — SOPRON. Szüret után egy akó bort 3—4 forintért adtak. (Michel, 356.) — SOPRON. Télen sok havunk volt. A szőlőtőkék már márciusban rügyeztek, de az április 13—14-i fagy sok kárt okozott. Április 16-án megindult esőzés 8 napig tartott. A víz a hidakon túlfolyt, sőt egyes hidakat el is sodort. Április 28-án oly nagy lett a víz, hogy ÁGFALVÁN az ablakokon ki- és befolyt . . . Meleg nyarunk volt és szép őszünk. Bor jó és sok is termett; iccéje 3 — 4 kr. Gabona is jól sikerült, úgyszintén a takarmányfélék. (Bruckner.) — SZUNYÖGD. (Felső-Csallóköz.) A ks. lakói a pozsonyi magyar Kamarához fordulnak avval a kéréssel, hogy tekintve az egész Csallóközt 1765-ben terméketlenség sújtotta, engedjék meg, hogy az évi visszatérítés kötelezettsége mellett, az itteni uradalmi magtárból 60 pozsonyi mázsa rozsot kaphassanak. (M.O.L. Kamara. E 150. Acta Eccl. irreg. fasc. 84/2. Mise. L. föl. 182—183., H. F.) 1766,* január 10. NAGYSZOMBAT. A hőmérséklet 19-It°-ra süllyedt.180 (P. Z„ 1776. febr. 7.) január. MAGYARFRÁTA. „Ab ultima Dec. anni 1765 szörnyű kegyetlen hideg iidők folytak, hanem 15-ta Januarii fordult az idő engedelmeskedett állapotra, azután jóllehet nem voltak oly szörnyű hidegek, de a tél mind állhatatosan tartott, úgy 3-tia Martij az Olt jegén ÜRMÜSre által jártam 6 lóval, szánnal, hanem azon héten csak hirtelen az Olt jege meglágyulván marhák szakadoztak az Oltba, belé is holt Maurer László úrnak a jég alá 3 ökre, 8-va Mártii egészen * SZIKSZÓ megfigyeléseit 1. a 4. (500. o ); EGER 1. az 5. (507. o.) Függelék alatt. 180A megfigyelés bizonnyal a nagyszombati egyetemen történt, melynek rendszeres feljegyzései azonban elvesztek. —19° R megfelel —24° Celsiusnak. Az 1776. évi nagy hideg leírásakor említi a tudósító.