Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

218

1766

elment a jég, de még hó elég vagyon, most Mart. 16. is nehezen mehet(el), mert nagy hó volt és szél nem fú.” (Cserei G., Diarium, 405.)

február. DEBRECEN. „Az 1766-os év nagyon termékeny év volt, de olyan nagy hó, hogy még sohasem emlékeznek rá, a hideg iszonyú egész február hónapban.” (Balogh—Auer, Ij. ÉVI. 1952 : 118.)

március 19. MAGYARFRÁTA. „Martiusnak 19. napjától fogva igen szeles idők járnak, de kivált 26-ik éjszaka oly nagy szél fútt, hogy Brassóba házokat is rontott le . . .” (Cserei G„ Diarium, 405.)

március 29. MAGYARFRATA. „Husvét szombatján (hv. márc. 30.) délután erősen havazott és alkalmas hó esett.” (I. h., 405.)

május 1. GYÖNGYÖS. Iszonyú hideg és zűrzavar volt, mely által minden szőlő és gyümölcsfák terméketlenek lettek. (Hegyfoky, A május, 1.)

május. KŐSZEG. Tavaszi fagy. (Visnya, Szölőjövések.)

május 18 után. MAGYARFRATA. „Ezen a tavaszon, e kivált pünkösd (pv. máj. 18.) után szörnyű sok esők járnak, nagy felhőszakadások voltak néhol anynyira, hogy házokat is vitt el az árvíz. A jégeső is sok károkat tett, sok faluk határait elrontotta, ökröket, juhokat, sertéseket, embereket is ölt meg.” (Cserei G„ Diarium, 406.)

június 20—27. MAGYARFRATA. „Júniusnak 20-ik napjától fogva éppen Júniusnak 27-ik napjáig oly hideg idők jártak, hogy tűz nélkül nem ülhettünk a házba.” (I. h., 407.)

június 22. POZSONY. Néhány napja vidékünkön szarvasmarhavész pusztít. (P. Z. júl. 23.)

július. SARD. (Alsó-Fehér m.) „. . . Tavalyi szüret igen gyenge lévén, és a pénz interessét [kamat], gondviselő béresek, ökrök tartását, vetést etc. . . . , első esztendőben számlálhattam minden veder bort egy aranyra. Az idén pedig noha kevés termése volt a gabonának, mindazonáltal teremvén valami 300 egynéhány kalongya búzám; és az idén jól megmivelt és trágyázott, ez előtt igen sovány, műveletlen és felette ritka(!) szőlők is, két vagy három annyi termést is Ígérvén, mint tavaly, reménlem, sok károm nem lészen.” (Halmágyi, 273.)

július 19—22. KÉSMÁRK. Magas száraz köd [szennyezettség] miatt a legderültebb időben sem lehetett a Tátrát látni. Ebben az évben és 1767, 1768-ban a Szepes- ségben marhavész pusztított. (Bredetzky, Neue Beyträge, 54.)

augusztus—október. MAGYARFRÁTA. „Az aratás végin sok és kivált két nap szüntelen tartó eső volt, fenékig hatotta vala a kalangyáinkat is, mind elvész vala a búzánk, hanem az irgalmas Ur Isten könyörülvén rajtunk az üdőt felállitá és tartós jó meleg napok lőnek nemcsak Augusztusban, hanem Septemberben is oly állhatatos melegek járának mint kánikulába, hanem Octóberben hóharmatok nagyok voltak éjszaka.” (Cserei G., Diarium, 419.)

nyár—ősz. SZÉKESFEHÉRVÁR. Jóllehet a többszöri jég és gyakori szél nem kis kárt tett a szőlőben, a szüret a vártnál gazdagabb lett. (História Álba Rega- lens., H. F.)

október 10—12. MAGYARFRÁTA. „A szárazság usque ad 10-um Okt. tartott, mely mia még eddig semmit sem vetettünk, 10-ik esni kezde és 12. 8-bris [október] már havazott, megijedtünk, hogy minden kivész a törökbúzánk és vetetlen maradunk.” (Cserei G., Diarium, 419.)

október. NAGYAJTA. „Mind a tavaszi hóharmat miatt, mind a ragya miatt igen vékonyan vágynak a szőlőink, FÖLDVÁRON csak két veder mustom termett.” (Uo.)