Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

216

1765

július. MAGYARORSZÁG. Az ország különböző megyéiből sok jelentés érkezett pusztitó jégzivatarokról, amelyek nemcsak a szőlővidékeken, hanem a szántóföldeken is nagy károkat okoztak. (I. h., júl. 24.) augusztus 13. MAGYARFRÁTA. „Augusztusnak 13-ik napján estéli hat óra után 40 minutumkor napnyugotra egy égi jel láttatott, mintha egy nagy sárkány a farkát a felhőből kidugta volna, nagy hosszant lenyúlt, alatta tiszta volt az ég, feljebb a honnan leereszkedni láttatott felhő179 volt, elsőbben a felső fele fekete szint mutatott; az alsó fele sárga-veresset, utoljára mind egészen veres-sárga szinű lett az fekete része is, szintén úgy látszott, hogy mozog a vége a farkának, elsőbben egyenesen lefelé állott, azután a vége észak felé hanyatlott; végre olyan lett mint egy maroklat [markolat] nélkül való kard, ezután el vékonyodván eloszlott.” (Cserei G., Diarium, 404.) augusztus 16. VESZPRÉM. „Augusztus 16-án reggeli 8 órakor oly erős zápor eső dőlt alá, hogy az utcák rövid pár perc alatt mind viz alatt úsztak; a Hosszúutcai csatorna hidját elsodorta a sebes ár s a püspöki gyümölcsös kertből elragadt almát és körtét kosárszámra fogták ki a szomszédos lakók.” (Bolgár, 19.)

nyár. VÁC. „. . . a tavaly Migazzitól ő felségek tiszteletére épített igen pompás trium- phalis portán lévő képét is a császárnak a menykő leütötte, a mint azután ott egy kapitány jóbarátom mondotta, nem úgy volt, hanem lévén azon trium- phalis portának tetején a császárnak és császárnénak jobb felől József és Maxi- milián, balfelől pedig Leopoldnak és Ferdinándnak nevei kiírva, a császár, császárné, József és Maximilián hercegeknek neveit a menykő azon a napon fekete lineával keresztül húzta.” (Halmágyi, 208.) nyár. TÖRÖKBÁLINT. A jég ismételten annyira elverte az összes földet és szőlőket, hogy a vetőmag alig, a kapálás és metszés ára pedig nem térült meg. (História Coll. Budensis., H. F.)

nyár. ERDÉLY. A jég tyúktojás nagyságú volt, és igen nagy kárt tett a földeken. (Bielz, 66.)

augusztus—szeptember. MAGYARFRÁTA. ,,Augustusnak utolsó heteiben és Sep- tembernek kezdetén szörnyű meleg és száraz napok járnak, mely mia a szöllő szeme sem nőhet.” (Cserei G„ Diarium, 303.) szeptember 3. POZSONY. Oly viharos szél volt, hogy a Bécsből érkező staféták csak 4-én kelhettek át a Duna repülőhídján. Visszamenet a repülőhíd kötelét két igen heves szélroham a Duna közepén elszakította, s a hajót, a rajta lévő parasztszekérrel az oroszvári dunaág felé vitte; itt azonban, miután a horgonyokat kidobták, fennakadt. A szél elcsendesedése és a tartalékkötél beszerelése után este 6 után a forgalom újból megindulhatott. (P. Z„ szept. 4.)

szeptember. MAGYARFRÁTA. „Septembemek a vége felé az Ur Isten szép esőket adott és mindjárt vettetni kezdettünk és igen kövér vetés idők jártak.” (Cserei G., Diarium, 404.)

szeptember. POZSONY. A koronázási templom tornyába pár évvel ezelőtt a villám becsapott, s teteje teljesen leégett. Ezen évben a torony tetejét rézzel borították és szeptember 19-én elhelyezték rajta a rézből készült, erősen aranyozott 4 lábnyi átmérőjű magyar koronát. (P. Z., okt. 19.)

179Kétségtelen, hogy egy felhőtölcsért látott Cserei, és azt igen szépen írta le. Aszín- változás a nyugvó nap megvilágításától ered. Ez a magyar irodalomban az első részletes leírása egy felhőtölcsérnek.