Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

17G5

215

Számos ablaktáblát zúzott be a nagyszemű jég, s az komoly ijedelmet okozott. (P. Z., máj. 29.)

május 24. SOPRON M. Azon a napon, amikor Pozsonyt is nagy jégkár érte, Sopron- megyében egy sávon is komoly kárt okozott a jégverés. SELMECBÁNYA közelében volt felhőszakadás szomorú nyomait hagyta a pusztító természeti erőknek. (P. Z., jún. 8.)

május 25. JÁSZBERÉNY. „Pünkösd [pv. máj. 26.] ünnepének vigíliáján délután 6 órakor kb. egy negyed órán át óriási jégeső volt és mind Jászberényben, mind a környéken a szőlőkben, vetésekben, gyümölcsösökben nagyon nagy kárt tett. A kolostornak kelet felé eső része és a noviciátusnak legnagyobb részében az ablakokat betörte.” (Merk, História Domus, Jászberény.)

tavasz. MAGYARFRÁTA. „Az egész tavaszon szüntelen tartó szárazság jár nagyobb részin az egész országba, mely miatt a füvek és tavasz vetések szegények, hanem Június vége felé kezde esni.” (Cserei G., Diarium, 390.)

június 12. MAGYARFRÁTA. „Szörnyű károkat teszen a jég mindenfelé, de nevezetesen 12. Junii Meleg-Földváron (Szolnok -Doboka m.) és ott a körül való helységbe oly kemény idő volt, hogy az határokat, szőlőket porrá tette a jég, 30 juhot ölt meg a jég a földvári határon, az budatelki (Kolozs m.) határon pedig egy embert és egy asszonyt ölt meg; nem különben égi madarakat, s a miket talált megölt.” (I. h., 391.)

június 16. TATA178 Pünkösd után (pv. máj. 26.) harmadik vasárnapon, mikor a Házfőnök Atya kápolnánkban hajnalban misézett — amelyen több szerzetes is résztvett — borzalmas zivatar tört ki, s házunktól nem messze három villám csapott le. Ugyan ebben az évben Apostolok oszlása napján (július 15.) ezt a házat, kévésén mullott, hogy a villám el nem pusztította. (H. D. T., Dornyay.)

június 21. KÖRTVÉLYES. (Pamaz, Moson m.) Du. 5 óra körül heves zivatar tört ki. A villám a kaszálló emberek közé csapott, egy embert agyonsujtott, egy gyermek fejét szétzúzta; az embernek a haját és szakállát leégette. Három további ember erősen megsérült, különösen az egyiknek a gyógyulása kétséges, mert egész bal felét nyomorúságosán összeégette. (P. Z. jún. 26.)

július 10. FERTŐ-TÓ. A tó vidékén lévő néhány községből keservesen panaszkodnak a tó áradása által még mindig okozott károk miatt. A földeket a viz teljesen elárasztja, s épp aratás és kaszálás idején a víz tovább nő . . . (I. h., júl. 10.)

július 13 —15. FOGARAS. „Mely nap és az előtte való két napokon igen sűrű nagy esők, és patakok exundatioja lön. A pater franciscanus akkor reggel requiemet mondott; a kutyák az udvar közepén nagy gödröt ástak, némelyik orditott; midőn a thesaurarius [kincstáros] ismét elment, 3 lovát az útban a szél [guta?] megütötte etc., melyek néha apróságok és előttem noha semmit sem tesznek, de mások consequentiákat akartak belőle kitekerni.” (Halmágyi, 199.)

július 15., 18. GYŐR. A vidéken erős jégzivatar volt, meglehetősen nagy jégszemekkel. A szarvasmarhavész már meglehetősen alább hagyott. (P. Z. júl. 25.)

178A Kegyesrendiek TATÁN lévő rendházának História Domusát szentlászlói Tapolcsányi Gergely tartományi főnöksége alatt kezdték el írni 1765-ben. A munka címe HISTÓRIA DOMUS TATENSIS SCHOLARUM PIARUM. Dr. Dornyay-Darnai Béla, volt piarista lemásolta a latin nyelven írott diariumot. Kérésemre beleegyezett abba, hogy abból az időjárási eseményeket, — részben kivonatosan — könyvemben közölhessem. Legőszintébben megköszönöm ezt, az immár az élők sorából eltávozott tudós barátomnak (fl965. ápr. 5.). Itt csak az 1800-ig terjedő feljegyzéseket közlöm.