Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

212

17G4

tavasz. SEPSISZENTGYÖRGY. Meleg tavasz volt. (Vásárhelyi Bogáts, Ij. LIT. 1948 : 236.)

július 5., 10. MÁGYARFRÁTA. ,,5ta a Julij estvéli 9 órakor szörnyű égi háború lett csak itt a körül való hegyekbe — BERKENYESEN a Gróf Bethlen Dávid úr csüribe 3 embert, és 3 lovat megütött a mennykő — item a sármási fogadót, FÖLDVÁRON az Horváth úr csürit, BÚZÁBA egy csűrt, SOMBORON egy házat, MOCSON egy embert, egy sertést megütött a mennykő. 10-ik Julij felette nagy fellegszakadás volt, hogy az tótházi részről a széna rendet mind elvitte a viz.” (Uo.)

július 6. SZÁSZHERMÁNY. A jégeső Szászhermányban és SZENTPÉTEREN nagy kárt okozott különösen a tavasziakban. A kárt az első helyen 1800, a második helyen 2075 rénes forintra becsülték. (10. Bielz, 66.)

(július?) SZÉKESFEHÉRVÁR. A jég ismételten jelentős kárt tett a szőlőben. Az egyik templom tornyán a viharos szél elferdítette a keresztet, kiegyenesitése sokba került. (História Alba Regalens., H. F.)

július 15, 18. GYŐR. A vidéken nagy zivatar volt, meglehetősen nagy jégszemekkel. A szarvasmarhavész már meglehetősen alábbhagyott. . . (P. Z., júl. 25.)

július 16. POZSONY. Estétől reggelig nagy zivatar volt. A szomszédos WINTERNITZ községben a villám a községházát érte, s az nagy részt leégett. (I. h., júl. 18.)

nyár. PÉCS. A jégeső úgy pusztította a vetéseket és szőlőket, hogy a földmivelők csak fohászkodva nézhettek rájuk. (Pinzger, Dunántúl.)

szeptember 23. FERTO-TÓ. FEKETEVÁROS. ,,Egy régi kézírásba s igen interes- sans jegyzések találtatnak ezenn Tó felől. 23-dik Septemberbe (Ánno 1764) Napkeleti szél fújt. A’ habok fel dagadtak, Purbachnál [Feketeváros] minden tele tőit vízzel a’ vizek erőszakkal tódultak ki a határok elboritására. 23 és 24-dik között éjtzaka meg fordult a’ szél és oly dühösséggel fújt Napkelet ellenébe, hogy Purbachnál a’ viz 200—300 lépésnyire tolattatott bé a partoktól.” (Tanárky M. Magyarország: 108.)

október 15—20. POZSONY. Minden szerdán megjelenő lapban az elmúlt hét minden egyes napjára közlik a termények árait, mégpedig pozsonyi mérőnként garasokban. Egy félév múlva a táblázatos kimutatás helyett rövid szöveges jelentést adnak. (P. Z., okt. 24.)

november 1, 3. MAGYARFRÁTA. „Novembernek első napján szüntelen való esők járnak, úgy hogy a sár miatt alig lehet járni. . . Savanyú boraink termének az idén .... Ez az ősz egészen Novembernek 3-ik napjától fogva szüntelen esős, ködös és homályos időkkel telék el egész ujj esztendeig, . . .” (Cserei G., Diarium, 389.)

november 17. POZSONY. A napok óta tartó heves esőzések után a Duna annyira megáradt, hogy nemcsak Pozsonynál lépett ki medréből, hanem a Csallóközt is teljesen elárasztotta. (P. Z., nov. 17.)

november 19. POZSONY. A Duna áradása megszűnt, a viz visszatért medrébe, az átkelés is zavartalan. (P. Z., nov. 21.)

Karácsony. MISZTÓTFALU. „A sok eső miatt csak Karácsony után szántanak a búza alá.” (Péterffy, Ij. 1908 : 207.)

1764. BRANYISZKÓ. „Sárvíz volt 1764-ben, amely a branyiszkói utat (Eperjes és Lőcse között) lerombolta, de megrontotta [a víz] az egész állami utat s ledöntötte a kisszebeni kegyesrendüek erős sáncait is.” (Tóth, Sáros, I. 25.)

— DEBRECEN. Hideg esztendő, hó nélkül, sok égiháború, jó bor. (D. M. K. 1831.)

— DEBRECEN. „Az egész Ősztől fogva semmi fagy nem volt; hanem majd szüntelen való esőzések . . .” (Sinai 1765. jan. 1-i feljegyzés. Jakucs István közlése.)