Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1704 211 január—február. NAGYAJTA. „Az egész januarius lágy és esős időkkel felék el, mely miá a pásint [pázsit] is meg kezdett zöld ülni, közbe-közbe egy kis hó esett, de az nap mind elment; az egres fa172 Februariusba kileveledzett és Febru- ariusba veteményeztem.” (Cserei G., Diarium 388.) április 28. KECSKEMET. „Délelőtt köves eső [am. jégeső], délután igen nagy szél, mely a marhákat elszélesztette és sok károkat tett.” (ifj. Bagi L. 23.) április. MAGYARFRÁTA. „. . . hanem Április mind hideg fergeteges szelekkel felék el, mely miá a szőlő és gyümölcs fák elkésvén Májusba jöttek el, Májusba pedig kellemetes esők és melegek szolgálván minden igen jól mutatja magát, gabona fő — Istené a dicsőség igen jó, csak el ne dőlne.” (Cserei G., Diarium, 388. ) május 7. DRÉGELYPALÁNK. Villámcsapás következtében a templom leégett. (Klenáncz Ottó esperes közlése.) június 4. KARVA. (Esztergom m.) „Fagy volt, amely azon szölőkerteknek kevesebbet ártott, amelyek régóta nem trágyáztattak.”173 (Kondé, Gazdaságbeli, 1. 4ü.) május 16. BORSOD M.174 „Magyarországról bizonyosan hozták, hogy Borsod vármegyében ( .............) nevű faluban 1-a Junij két úrnak az udvarán hús eső e sett két izni(?) darabokba, másutt pedig a faluba rendszerént való eső volt; az lehullott húst a két udvarról 12 szekér hordotta ki.” (Cserei G. Diarium 389. ) május 16. CSERÉPFALU. (Borsod m.) „Mit nem fog a tudatlanság még az emberekkel elhitetni ? Régi mese175 az, hogy néha az égből gabona, liszt, vér, béka s. t. a’ f. esik: de fsak mese ám, nem való dolog. Most pedig Borsod-Vármegyé- ben Cserép-falusi-lakosok azt akarják a világgal el-hitetni, hogy az idénn Pünköst havának 16 - dik napjánn, fényes nappal a szőlő-hegyekben húst láttának esőképpen esni; még pedig ollyan nagyságút, hogy a nagyja fsak-nem fél fontot nyom vala, és ollyan sokat, hogy a földet vagy 4 ezer lépésig való környékben mint-edj bé-födte. Melly képtelenségre 9 paraszt ember meg-is esküdtetett s meg-esküdött. Hogy az esküdtető Tiszt Urak valamelly hús darabotskákat a földönn láttának, az meg-lehet. De hogy a levegő égből estenek volna, hanem — ha valamely azonn el-repülő szárnyas állatok potyog- tattók-le szájokból a földre, azt el-lehet hinni merő képtelenség: a mint-hogy egyéb okra nézve nem is lett volna méltó ezen dolgot itt emlékezetre venni, hanem, hogy ennek alkalmatosságával e’-féle bal-vélekedések meg-tzáfoltássá - nak.” (M. H. 1780. júl. 19.) május 17. ABONY. ,, . . . a délelőtti órákban a villám a toronyba beütött. A torony, a templom egész teteje a lángok martaléka lett, a harangok elolvadtak, minden hamuvá égett az orgona kivételével, mely részben olvadt el . . .” (Abonyi L., Abony, 1. 191.) május. KŐSZEG. Tavaszi fagy. (Visnya, Szőlőjövések.) 172 Fa alakra nevelt egresbokor. 173 A trágyázott szőlők gyorsabban fejlődtek s emiatt többet szenvedtek a fagytól. ,74Cserei naplójában üresen hagyta annak a falunak a nevét, hol az állítólag hihetetlen „hús eső” esett. 175Ezt a hírt azért közlöm itt a Cserei György-féle napló után, mert a „Magyar Hírmondó” valószínűleg helyesen magyarázza a talált húsdarabkák eredetét. De abban téved, hogy „Régi mese az, hogy az égből gabona, vér, béka stb. esik.” Ennek ma már. tudományos magyarázata van. Lásd Réthi.y: Időjárási események 1700-ig, 135. oldalán levő 2. lábjegyzetet. 14*
