Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

17(>:í

205

lyel az országban, hogy a mostan élő emberek olyat nem értek, sok házat (s egyéb épületeket) és gyümölcs — s más élőfákat is — rontott le.” (Rettegi, Hk. II. 1885 : 378.)

július—augusztus. NAGYAJTA. „Az egész Júliusba és Augustusba példa nélkül való forró melegek és száraz napok voltak anynyira, hogy az élőfák levelei elszáradtak és lehullottak, a tavaszszal is többire száraz idők jártak ez az oka, hogy mind gabonánk, mind szénánk kevés lett, a kerti vetemény is mind kiégett, a szőlő gerezdek sem nőhettek meg, igen kevés borunk is lön.

Ez a nagy szárazság tartott usque ad 14-tűm Septembris, akkor kezde esni, és azután igen jó vető napok jártak.” (Cserei G., Diarium 375.)

augusztus 3 — 4. BARS M. ,, . . . azonban elhatároztuk, hogy azokat a károkat amelyeket az elmúlt aug. hó 3-a és 4-e között támadt vihar egyeseknek okozott, járási szolgabiróinkkal összeiratjuk a legközelebbi megyegyülésen való jelentéstétel végett. Reméljük, hogy a magas Tanács [Helytartótanács] jóindulatú közbenjárására ezek miatt méltányos figyelemben részesülünk.” (Holovics, Ij. LVI. 1952 : 196.)

nyár. UGOCSA M. ,, . . . azonban járási szolgabiróink jelentik, hogy több határt jégverés ért és jelentékeny kárt okozott a vetésekben és szőlőkben.” (A megyei jelentés a Helytartótanácshoz. Uo.)

nyár. SEPSISZENTGYÖRGY. A nyár mérsékelt volt. (Vásárhelyi Bogáts, IJ. Eli. 1948 : 236.)

nyár. NAGYAJTA. „Ezen a nyáron telyességgel eső nem volt, szertelen hévségek voltak, minden kiégett, még a nagy élő fák levelei is néhol elszáradtak, a mezőn a marha élése elégett, hanem 14-tum 7 bris [szeptember] viradólag esett szép eső, de e sem hatotta [áztatta] meg a földet, a szőlő szeme sem érhet, Isten tudja mint mehet érésre.” (Cserei G., Diarium, 375.)

nyár. NAGYAJTA. „Ezen a tavaszon és nyáron minden nap szeles idők jártak, ha a szél egy keveset szűnik, mindjárt erős hévség követi, az hévséget pedig nagy tempestasok [zivatarok] követik.” (I. h„ 374.)

november. NAGYAJTA. „November elején szörnyű ködös idők jártak egy néhány nap, hogy éjszaka a faluba is elvesztette az utat az ember a nagy köd miatt, noha nem volt setét.

Advent [első vasárnap nov. 27.] előtt való hétbe [nov. 21 — 26. között] egy kevés hó esett, hideg is vala, de csak hamar viz eső követte.” (I. h., 375.)

ősz. SEPSISZENTGYÖRGY. Az ősz mérsékelt volt. (Vásárhelyi—Bogáts, 1 j. LI1. 1948 : 236.)

december. MAGYARKÖBLÖS. „Vége lön ezen esztendőnek rettenetes nagy záporesővel, árvízzel [LÓNA] és szélvészszel.” (Rettegi, Hk. II. 1885 : 385.)

1763. DEBRECEN. ,,. . . hideg esztendő ... hó nélkül; sok égiháborúk, jó bor.” (D. M. K„ 1831.)- KOMÁROM. Ismeretes, hogy az elmúlt 1763. esztendőben a májusi fagyok nagy kárt tettek a szőlőkben, mint a nemesség, mint az adózó nép szőleiben; országszerte súlyos károkat szenvedtek az egyéb vetések is, aminek következtében súlyos gondok támadtak; egyébként az év folyamán a kedvezőtlen időjárás s a kétszeri földrengés oly erővel jelentkezett, amilyenre évkönyveink alig emlékeznek. (Diarium Diatatae Hung. ann. 1764 et 1765: pag 65/b; H.F.)

109 Rettegi ugyan „június 23”-áról említi a nagy pusztító szélvihart, de kétségtelen július 23-a a helyes nap, mert MODOR és GYŐR is ezt a napot, valamint 24-ét említi.