Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
206 1763 — KŐSZEG. „Ebben az esztendőben melly keserves szüret volt tsak abbul is k' tetőzik hogy emberi emlékezéstől rosszabb, és kevesebb nem volt, mivel az emberek kosaracskákban vitték haza szüretyéket, sokan pedig éppen semmit- sem amint is az egész Nemes város szöleiben csak 20 csöbör és 2/4 termett,170 hegyvám pedig és dézsma 17 csöbör.” (Szövényi I., Kőszeg 1958. II : 31.) — MAGYARKÖBLÖS. ,,..., hogy némely helyen szárazság volt, némely helyen elég a termés is, ahoz képest néhol bővön termett búza, törökbúza, mint a Szamos melyékin; széna szintén úgy, mert a mi földünkön elég van; a Mezőségen s a Nagy-Szamos mellett kevés bor, a SZILÁGY-ban egész a Marosig kevés és savanyú, a KÜKÜLLÖK melyékin bőv és jó; gyümölcs az egész MEZŐSÉGEN a hol csak volt egy gyümölcsfa, nagy bővséggel termett, nál- lunk s az egész Szilágyban nem volt, hanem GIROLTBAN, [Szolnok—Doboka m.] oly bőv volt kivált a szilva, hogy majd az ágak letördelőtztek a termés miá; itt ezen a plágán [vidék] soholt nem volt.” (Rettegi, Hk. II. 1885 : 382.) — SEPSISZENTGYÖRGY. Közepes termésű év, tavasziakban terméketlen. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LEE. 1948 : 236.) — SOPRON. Enyhe tél volt, kevés hóval és hideggel. De április 27-én oly hideg lett, hogy az ablakok befagytak. Az egész szőlőhegy nagy kárt szenvedett. Dió és gyümölcs semmi sem termett. Bor is kevés lett, azonban gabona jól termett. (Bruckner, Bruckner—Schürtz, 98.) NAGYSZOMBAT A budapesti Tudományegyetemi Könyvtár kézirattárában őrzik a Nagyszombatban működött Egyetemi Csillagvizsgáló meteorológiai megfigyeléseinek két darab — vászonra húzott — grafikonját, amelyek az 1763. és 1766. évek feljegyzéseiről készültek. A grafikonok szélessége 48 cm, hosszúsága 64 cm (1763), illetve 46% X 67% cm (1766). (Budapesti Egyetemi Könyvtár Litt, orig. 614.) A fejlécet az első hónap megfigyeléseivel az 5. ábra mutatja. Az ábra feltünteti a légnyomást párisi mértékegységben, a hőmérsékletet, a csapadék meny- nyiségét és alakját, a szél irányát. Külön jelek segítségével leolvashatók a zivataros, esős, havas és ködös napok. A hőmérsékletet Fahrenheit fokokban jegyezték fel: reggel, délben és este. A következő oldalon a hőmérséklet napi középértékeit [észlelés pontos időpontjai ismeretlenek] találjuk meg az egész évről, s alul a terminusok legalacsonyabb és legmagasabb értékeit. Miután sem a hőmérőt, sem annak elhelyezését nem ismerjük — semmiféle feljegyzés erről nem maradt reánk-, feltehető, hogy a Csillagvizsgáló igazgatója (1755 óta) dr. Weiss Ferenc S.J., valamint helyettese s utódja Taucher Ferenc S.J. a lehető leglelkiismeretesebb munkát végezték. Bizonnyal több ilyen grafikon létezett (évről évre), de azok az egyéb feljegyzésekkel együtt elkallódtak s csak ez a két év maradt meg. A hőmérséklet értékei — a közepek szerint — túl alacsonyak; csak néhány hónap adatai tekinthetők — mai ismereteink szerint — jóknak. Mindamellett teljesen figyelmen kívül nem hagyhatók. Ismételten változott a hőmérő is, 17 17l)Kb. 13 hl., ezzel szemben jó esztendőben 500hl. borra számíthattak. Szövényi I.
