Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

204

1762

részit ledöjtötte, minden épületem fedelét megbontotta, de kivált a nagy ló istálló fedelit mind elhányta, a faluban is egy néhány épületet lerontott, ha még egy kevéssé nem szűnik vala a szél házomat is lerontotta volna. Az galambbúgot, kapumat is tőből letörte, az nap a törökbúzánkat is a jég elverte.”162 * Számtalan jégesők és menykőhullások hallatnak mindenfelé.” (Cserei G., Diarium, 374.)

június 27. MODOR. Azonban a (június 28-i) földrengés előtt, még pedig az előtte való napon (jún. 27.) és pünkösd vigíliáján (máj. 21.) közönséges és csöndes eső tartama alatt — az ugyanakkor az erdőkben tartózkodó emberek tanúsága szerint — a földből és a sziklákból feltörő vizekből származó, lezúduló és áradó víznek olyan rohamát voltunk kénytelenek látni, hogy az az utakat, szőlőket, a város főutcáját embermagasságban elárasztotta. A földrengés után pedig apostolok oszlásának ünnepén [júl. 15.] a reggeli órákban, és ezt követőleg július 24-én az esti órákban oly heves szélvihart szenvedtünk el, hogy nemcsak a gyökerestől kitépett, vagy derékban kettétört fák, nemcsak a házak és csűrök letépett teteje mutatott gyászos képet, hanem a már-már aratásra váró vetések is, amelyeket elpusztított, kicsépelt és a magot szerteszórta. (M.O.L. Közli H. F„ Ij. 192 : 196. LVI.)

június(?). KOLOZSVÁR. ,,A kolosvári tornyot is megcsapta egy száraz-ménkő, sok kárt tett a famunkában, a templomba is beférkezett s a többi között a predikálószéket szélylyelhányta.” (Rettegi, Hk. II. 1885 : 379.) július 1. KISKUNSZABADSZÁLLÁS. „1703-ki július 1-sőjén estvéli 7 óra tályban olly szörnyű jégeső érte a várost, melly miatt a Bösztöri pusztán lévő búzák összetörettek.” (Palugyay, III. 283.)

július 10. SÜTTÖ (Esztergom m.) ,,. . . hogy tegnap a ... süttői birtokon . . . mintha földrengést éreztek volna. Mások azonban ezt az érzést az ott ugyanakkor dühöngő rettenetes viharnak tulajdonítják.” (Ij. LVI. 1952 : 196.) július 15. MAGYARFRÁTA. ,,15-ta Julij estvéli 10 órakor ismét szörnyű szélvész támadt, mely épületeket is rontott’ le.’ (Cserei G., Diarium, 375.) július 18. POZSONY. ,,Gondoljátok-meg a’ hangyáknak azt a’ temérdek nagy sokaságát, a’melly az elmúlt hétfőn a’ mi Városunknak minden utczáit, szegleteit bé-fedezte. (A’ föld is megindult a’ mi lábaink alatt.)”

„Ügy mint Júl. 18-dik napján déllyesti két óra táján, Isten tudja honnét, ezek az Insecták, temérdek nagy sokasággal a’ mi Városunkban le-ereszkedtek, és azon napnak estvélejéig ide’ s tova másztak, ennek utánna pedig ismét el-tüntek. Emlékezetes dolog, hogy 1679. esztendőben, azon a’ napon s’ abban az órában hasonló hangyák itten Posonyban le-telepedtek.”168(M. I. M. Institorisz, Posony 1763.)

július 20. RUSZT. „Úgy tetszett az isteni Fölségnek, hogy folyó hó 20-án a jégverés csapásával látogasson meg bennünket, amely városunk szőlőhegyének minden szőlejét elverte. Az északi és nyugati oldalon a fürtök majdnem mind elpusztultak, tehát ha nem jön száraz idő, amely a bogyókat megszikkasztja, kevés remény marad a termésre.” (Holovics, Ij. LVI. 1952 : 196.) július 23. GYŐR. ,, . . . azonkívül oly heves szél fúj szünet nélkül s majdnem mindennap a város kerületében, hogy félő, hogy a földrengés által amúgy is nagy mértékben meggyöngült házakat összedönti vagy szétszaggatja.” (Uo.) július 23. MAGYARKÖBLÖS, ,,23-tia Junij169 oly iszonyú szélvész volt szerteszély162Kétségtelen tornádószerű jelenség.

l68Lásd: RéthlY A.: Időjárási események 1700-ig 221. old.