Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
203 1762/C3. tél. MAGYARORSZÁG. ,,A tél eleje hideg, közepe lágy meleg, falukon mezítláb járnak, de Mártius 11-kétől Április 16-ig olly hidegre fordult, hogy ember, barom megfagyott és a térden fellyiil ért havak tetején terhes szekerek járhattak.” (Pap, H. M. 1822:394.)' SEPSISZENTGYÖRGY. Télen nem volt hó. (Vásárhelyi —Bogáts, Íj. LII. 1948 : 236.) január. BÁCS M., PEST M. ,,A pestis Bátsvármegyéből általugrott Pestvármegyébe is.” (Halmágyi, 43.) január. FOGARAS. „Künn létem alatt két hétre a búzának, rosnak és kukoriczá- nak ára három garassal ugrott feljebb. Fogarasban és az havasallyaiak zabkenyérre szorultak. Megválik, hány ember megy el Fogaras földjéről.” (Uo.) február. NAGYAJTA. „Ez a tél mind száraz és telyességgel hó nélkül való volt, anynyira, hogy az föld úgy meghasadott, mint nyári szárazságban, hanem Gergely pápa napján (márc. 12.) esek nagy hó oly hideg széllel, hogy marha is döglött el a hideg miatt, a hó ugyan nem sokáig tarta, de usque ad 13-tum April szüntelen való esős és fergeteges idő járt, husvét [hv. ápr. 3.] másod napján is nagy hó esett. Ezen a télen és tavaszon sok ember holt meg pleuritisbe.” (Cserei G„ Diarium, 374.) február. SZÉKELYFÖLD. ,, Ezen holnap is száraz, de igen szép idővel telek el és szép meleggel. Másszor Április sem volt szebb.” (Halmágyi, 58.) március. FOGARAS. „Én engedelmet nyervén, kimenék Fogaras földére husvét [hv. ápr. 3.] előtt egy héttel, 3 egész hétig, mind eső, hó nagy árvizek lévén, semmiben elő nem mehettem.” (I. h„ 65.) március 11—13. DEBRECEN. 11-, 12-, és 13-án olyan borzasztó hideg volt [előbb már meleg idő kezdődött], hogy minden nagyobb viz befagyott, sok ember és jószág megfagyott. 26-, 27-, 28.-án nagv hó esett, és a hideg tovább tartott márciusban és áprilisban is. (Balogh- Áuer, Íj. VI. 1952 : 118.) május. BUDA. A dértől leperzselt szőlő alig termetté meg a harmadrészét. (História Budensis, H. F.) május. MAGYARORSZÁG. 1763-ban a fagy [dér] tönkretette a szőlőket, és az egész birodalomban megcsappant a bortermés, sőt még szőlőtőkék is tönkrementek. (Diarium: Diaetae pag. 65/a, 73/a.) május 22., 23. VÁGVÖLGYE. A földrengést [Komárom június 28.] megelőző árviz olyan nagy volt, amilyenről emberemlékezet óta ott nem tudnak. Nein eső okozta, hanem állítólag a hegyekből [Kis Kárpátok] tört előaviz.168( ?) A folyómedrek megáradtak; MODOR is szenvedett, SZENTGYÖRGYÖT elárasztotta és NYITRA MEGYÉ-ben CSE.JTHÉN több ház elpusztult. (Kolinovics, 101.) tavasz. SEPSISZENTGYÖRGY. A tavasz hideg volt. (Vásárhelyi —Bogáts Íj. LII. 1948 : 296.) június 23. MAGYARFRÁTA, „23-tia Junij estvéli 6 órakor FRÁTÁN szörnyő szélvész támada, az házom folyosója felett a padlást felszaggatta, a házom szegeletit megbontotta, ’sendelyes kertek fedelét levetette, a kerteknek nagy * GYÖNGYÖS megfigyeléseit I. az 1. (472. o.); SZIKSZÓ 1. a 4. (500. o.) Függelék alatt. 166Kolinovics GÁBORnak ez az állítása jóhiszemű, de téves, amit igazol hogy CSE.T- THET is pusztította, még pedig a Vág árvize; lásd még: június 27. MODOR alatt, és 1762. júl. 16. Pozsony feljegyzését. 1763.*
