Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1758

IOC)

KARVA. A tavaszi fagy még a következő év bortermésének is ártott. (Uo.)

— MAGYARFRÁTA. „Ezen elfolyt 1758. esztendő is elég fatális szomorú esztendő

lön, mert ugyanis ezen esztendő sokféle betegséggel köszöne bé, kivált a pleu- ritis [rnellhártyagyulladás] az egész télen uralkodott, számtalan embert horda a más világra, csak innen FRÁTÁRÓL az elmúlt télen circiter holt ki 100 személy.

A tavasz többire száraz lön, mely mia a törökbúza ki nem költ, felette kevés törökbúzánk lön, a mi kevés termett sem ért meg.

Tavasz gabona is a szárazság mia, majd mondani semmi sem lett.

Kaszáláskor esni kezde, szüntelen ese, mely miatt rossz szénát csinálhattunk. Ősz búzánk is igen kevés termett, s többire mind tövisesek voltak a búzák anynyira, hogy nem is lehetett aratni a rettenetes tövis miatt.

Az egész ősz felette esős volt, mely miatt Sz. Mihály napig [szept. 29.] semmit sem lehetett vetni.

Sz. Mihály napja tájba felderülvén az idő jó száraz napok szolgáltak.

21-mo Novembris (9-bris) ismét megváltozván az idő esőre fordult és sokáig tartó esős idő szolgálta és circa 14. Decembris felette nagy sárral fagya meg, szertelen rossz utak vágynak, csak a nagy száraz hideg idő tart, semmi hó nem lön Karácson napjáig.

Ezen 1758-dik esztendőben mind hideg idők járának, úgy hogy derék nyárban is benn a házban a mente melegít csak eltűrte az ember, ez az oka, hogy igen kevés, de felette savanyú bor termett az egész országba, úgy hogy 1741-ik esztendőtől fogva olyan savanyú borok nem termettek mint az idén. Torokfájásba néhol most Karácson tájba nagy emberek és gyermekek, úgy himlőbe is a gyermekek igen halnak. A pleuritisbe is igen kezdenek a tájba halni.” (Cserei G., Diarium, 325—326., 341.)- MAGYARORSZÁG. „A hadakozás ez esztendőben is continuáltatik. Ez esztendőben Magyar Országh nagyobb részében számtalan uj források fakadtak, mellyek miatt a földek árjai sok károknak lettek kútfejei.” (Fátum. Tata.) PÁPA. Pestis pusztított. (Horváth—Tóth.)

— PÉCS. A termés és a szüret közepes volt. (Pinzger, Dunántúl.)- SEPSISZENTGYÖRGY. A tavasz hideg. A nyár száraz, Az ősz hideg. (Vásárhelyi— Bogáts, Ij. LII. 1948 : 236.)

SEPSISZENTGYÖRGY. Az év búzában termékeny, tavaszi gabonában terméketlen, igen savanyú bor termett. (Uo.)

SOPRON. Közepes bortermésű év. Ebben az idei borban annyi mész volt, hogy az asztalok fehérek lettek tőle. (Bruckner.)

— SOPRON. Egy mérő búza ára 4 ft. 12 garas, a hús 6 kr., a bor ára változatlan.

(Michel, 351.) Bruckner—Schürtz feljegyzései: a búza 3 ft. 80 garas, az árpa 2 ft., egy font hús 4 kr. (96.)

— TÖRÖKBÁLINT. Az idén főkép búzából nagy termés volt. A szüret is bőséges

volt bár az egyik szőlőben a jég nagy kárt tett. (Collegii Budensis., H. F.)- VESZPRÉM. Ebben az évben a gimnáziumnak ismét szomorú napjai voltak;

az országos ínség által elcsigázott tanulók csak szórványosan jártak iskolába. Szinte hihetetlenek a feljegyzések ! Isten csapása vonult át az egész Dunántúlon, amely a népet valósággal megtizedelte s mivel az elvetett gabona mind elpusztult, az emberek különféle vegyitékeket használtak eleségül. Összekeverték a hajdinát, kukoricát, zabot, amely méregdrágán volt csak kapható. Erre azután következett a rendkívül szigorú tél, amely megadta a kegyelemdöfést a különben is elcsigázott lakosoknak. (Sziklay, Veszprém, 112.)