Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

elvetni. Sz. György napjáig [ápr. 24.] szép idő volt. Ezután havazni kezdett s 8 napig havas időjárás volt, mely sok kárt okozott. (Bruckner.)

tél. UZON. Mérsékelt tél, közepes mennyiségű hóval. (Vásárhelyi- Bogáts, Ij. LIT. 1948 : 236.)

május 12— 15. SOPRON. Ezeken a napokon oly nagy vihar dühöngött, hogy Sopronban háztetőket hordott le. (Bruckner.)

július 27. SZENTENDREI-SZIGET. „Sokszor a’ faszái és a’ fahéj között folyt le (a villám), a’ hol legbővebb a’ nedvesség. Szent András Szigetében nem messze a’ Kalastromtól 1750. esztendőben Szent Jakab’ havának 27. napján leütött a menynykő egy igen magas tölgyfába’ és a’ faszáinak [törzs], sőt majd minden ágnak a’ héját lehámozta.” (Makó, 100.)

nyár. VESZPRÉM. Ebben az évben borzalmas égiháborúk voltak; napokon keresztül dörgött, villámlott, amely sajátságos időjárás az emberekben az utolsó Ítélet elérkeztének gondolatát költötte fel. A villám becsapott a veszprémi piarista házba is. (Sziklay, Veszprém, 112.)

ősz. TJZON. Az ősz közepesen termékeny. (Vásárhelyi — Bogáts, Íj. LII. 1948 : 236.)

1756. BORSOD M. ,, . . . a szegény nép kárára a verebek és nyulak annyira elszaporodtak, hogy a vármegye kénytelen volt külön intézkedést foganatosítani kiirtásukra. Elhatározta nevezetesen, hogy minden egyes adó forint után 5 — 5 verebet s minden 400 frt után egy nyúlbőrt tartoztak az adózó helységek a vármegyei perceptornak beszolgáltatni.” (Borovszky, Borsod in. I. 161.)

DEBRECEN. „Fagyás nélkül való lágy tél; tiszta tavaszi meleg és száraz nyár és ősz.” (D. M. K., 1831.)

FERTŐ-TÓ. ,, ... a Tó kiöntött Húsvét utánn [hv. ápr. 18.] és réteket, szántóföldeket, kerteket el borított, ettől soha sem is tért vissza egészenn hajdani árkába . . (Tanárky, ... T. K„ 1891 : 269.)

PÉCS. „A rendház termése kielégítő volt, noha a jégeső körös-körül érzékeny károkat okozott.” (Pinzger, Dunántúl.)

SOPRON. Jó közepes bor- és gabonatermés volt. (Bruckner.)

SOPRON. Március elsején havas eső volt: május 12—15-én olyan vihar pusztított, amilyent még nem éltem át. A szőlőt elpusztította. (Bruckner— Schürtz, 96.)

1756-1757 19:i

1757,*

szeptember. EGER. ,, . . . tsak ugyan emlékezetes árvizektől (Eger folyó) látogatta tott meg, nevezetes az 1757-dik Septemberi, melly menyire rongálhatta meg a’ házakat, meglehet a’ víznek akkori magosságát mutató kő táblárul,153 melly Tekintetes Csorna Zsigmond Tábla Biró Úrnak háza szegletibe van be illesztve

___” (Gorove, Eger 227.)

1

757. AJTA. „Az sok jégeső miatt az szőlők megromolván, az nyű sok helyeken az szőlőkbe esett, mely miatt kivált HUNYAD vármegyébe és ENYED táján a mustba igen sok eleven nyű találtatott.

Item ezen esztendőben igen sok helyeken példás kárt tett a jég, SZEBEN-be az hostátba [felsőváros] az házok cserepeit öszverontotta, az mezőn sok embereket anvnyira megsebesített, hogy némelyek megholtak, némelyek borbélyok curája által meggyógyittattak.

* SZIKSZÓ megfigyeléseit 1. a 4. (498. o.) Függelék alatt.

15:1 A házat lebontották, a táblának nyoma veszett. 13

13 I döjárási