Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
192 1755-1756 nyár. UZON. Nyár elején a száraz melegtől kiégtek a vetések, a közepe és vége felé egy kicsit esett. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 236.) szeptember. PRÁZSMAR-ban és a BARCASAG-ban 1000 szarvasmarha és kisebb állat pusztult el, a szept. 3 és 4-én végzett felvételek szerint. (Quellen, IV. 71.) ősz. UZON. Az ősz a többi évszaknál kedvezőbb volt. (Vásárhelyi—Bogáts, Íj. LII. 1948; 236.) 1755. BARCASAG. Kitört a pestis131 az egész Barcaságban, de a kormány azonnali intézkedései megakadályozták annak tovaterjedését, s igy 1757 ( !) januárjában teljesen megszűnt, anélkül, hogy Erdélyben egyebütt elterjedt volna. A halottak száma ebben a kerületben 4300 volt. (10/c. Bielz, 65.), — BRASSÓ. A gabona olcsó volt, igy pl. egy köböl búza 1 ft, s egyéb termények még ennél is olcsóbbak voltak. (10/c. Bielz, 65.) DEBRECEN. Hideg tél, hideg tavasz, hűvös nyár. (D. M. K. 1831.) — ERDÉLY. Hernyók pusztítása. (1. 1754 alatt.) FEJÉR M. A Duna áradása volt. (Károlyi I. 17.) — MAGYARFRATA. „Ezen esztendőben mindenféle bánatok öszve tódultanak én rajtam, mivel a nagy szárazság mia sem borunk, sem gabonánk, sem szénánk teljességgel nem termett, csak annyi búzám sem volt, hogy az vetésemet beérhettem volna vélle, expensáim pedig felette sokak voltak . . .” [Hosszas siralom, hogy egy „gonosz istentelen ember” mit ártott neki.] „Desperáltam vala ezen esztendőben, hogy az három esztendei terméketlenség miatt igen enerválódván, honnan tudjam kitartani a házomat, mivel a vetésből semmi gabonám nem maradott. . ,”152 (Cserei G„ Diarium, 295.) PEST és BUDA. A Duna árvize. (Zawadowski, I. 37., Tőry, 197.) PÉCS. Újból meghiúsult a szántókba és a szőlőkbe helyezett remény. Először ártott a rendkívüli szárazság és utána a hosszas esőzések. (Pinzger, Dunántúl.) — PEST és HEVES M. ,, ... az év szokáson felül száraz volt, a földalatti vizek nem voltak bőségesek, a vermekben még is sok gabona romlott meg.” (Gerendás, 109.) — SOPRON. Kevés és kis értékű bor termett, a gabonatermés jobb volt. (Bruckner G. és Bruckner—Schürtz szerint 1 garas 4 krajcár volt a bor ára. —■ TÖRÖKBÁLINT. Vész pusztította a juhokat, a földeken pedig a fagy, a tavaszi köd; a túl hosszú nyári szárazság miatt alig termett meg a vetőmag. A szőlőhegyről is alig került valami a boros pincébe, a nagy szárazság miatt. (História Coll. Budenses., H. F.) — UZON. . . . marhavész pusztított, a szántóföldeken pedig szárazság tette tönkre a vetést. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 236.) 1756.* 1755/56. tél. SOPRON. Ebben az évben száraz és nagyon hideg telünk volt hó nélkül; s igy már fehruárius közepén kezdtek a szőlőkben kapálni, sőt az árpát is * SZIKSZÓ megfigyeléseit 1. a 4. (498. o.) Függelék alatt. 151 Az 1755—1756. években volt pestisjárvány történetét: Chenot Ádám írta meg. L. irodalom. 152 Ugyanitt részletesen megemlékezik a november 1-én volt portugáliai földrengésről: 195 — 296., 307 — 310. o.
