Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

190

1753 — 1754

ősz. DEBRECEN. „1753 őszén, a mikor nagy szárazság volt Debrecen városa gulyáját eladta a helybeli mészáros céhnek.” (Kis E., M. Gt. Sz. 1905, XII. 7.) ősz. NAGYAJTA „ . . . felette nagy szárazság is lön ebben az esztendőben, meleg mia semmi gabonánk, kerti veteményünk nem lön; mind pénzes szénával tartottam ki marháimat a következendő télből, úgy hogy azon esztendőben az széna vétel és egyéb házi költségeimre tett pénzbeli expensum reá ment ad minus 11.000 forintokra149 . . (Cserei Gy., Diarium, 294.)

1753. DEBRECEN, kellemes esztendők,150 meglehetős meleg nyarak égi háborúkkal.

— PAPA. Oly nagy szárazság volt, hogy a háziállatok a fák leveleit ették széna helyett. A vizek mindenütt kiapadtak. (Mózner, 140.)

(D.'M. K. 1831.)

— SOPRON. Rossz év volt, borban, gabonában. (Bruckner.)

— MAGYARORSZÁG. „ . . . a fagyatlan földre a hó leesvén, az őszi vetés alatta

mind kiveszett, és a száraz tavasz miatt se széna, se tavaszi vetés nem termett. Ez az esztendő anyira hasra [ !] ejtette az Ország népét, hogy 1754-dikiben tavaszszal 20 forinton sem lehetett kapni 1 véka Búzát; köles-kenyeret élt majd az egész Ország, a marha pedig egész télen által az erdőkben fa-levelekkel és a fákról levagdalt gyenge ágakkal tengődött, s mivel ezt soknak gyomra meg nem emészthette, rakásra döglöttek.” (Pap, H. M., 1821. I : 139.)- UZON. Közepes termésű év. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij., LII. 1948 : 236.)

— VERSEC. Borzasztó jégeső volt, mely nem csak a földeket és szőlőket tette tönkre,

hanem sok kárt okozott az épületeken is, megrongálván fedélzetüket, és iszonyúan rombolván ablakaikat, (Milleker, Versec. I. 148.)

1754.*

1753/54. tél. SOPRON. Ebben az évben januáriusban oly sok havunk volt, hogy a heti vásárokat 3 hétig nem tarthatták meg, mert senki ide nem jöhetett. Emberemlékezet óta nem volt ily sok hó. A tél március végéig tartott. (Bruckner.)

tél. UZON. A tél nagyon ingadozó volt. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 236.) április. SOPRON. Áprilisban oly nagy áradások voltak, hogy azok a malmokban sok kárt tettek. A szőlőkben és a szántóföldeken is sok kár történt. (Bruckner.) tavasz. UZON. A tavasz elég kellemes. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 236.) nyár. TÖRÖKBÁLINT. A jég háromszor is elverte a szőlőhegyet. Az aratáskor volt még reményünk, de ezt is csökkentette az a heves szél, amely a kalászokból majdnem minden magot kivert. A collegium kára közel 1500 frt. (História Collegii Budensis., H. F.)

július 9. LOMNIC. A villám du. 3 órakor becsapott a toronyba, s lefutott egészen a pincébe. A kántor és két koldus a toronyban voltak s a zivatar elé harangoztak, de sértetlenek maradtak. (Buchholtz, Tagebuch, 286.) július 14. KÖRMÖCBÁNYA. A felhőszakadás rettenetes volt. (P. Z. 1774. júl. 16.) nyár, ősz. UZON. A nyár végig száraz volt. Az ősz mérsékelt. (Vásárhelyi —Bogáts, Ij. LII. 1948 : 236.)

december. BRASSÓ. Decemberben szigorú nagy hideg kezdődött, amely eltartott

* SZIKSZÓ megfigyeléseit 1. a 4. (498. o.) Függelék alatt. 149Az Erdélyi Múzeum példányában 1 100 frt.

150 Ua. 1754-ről is.