Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1S2

1748-1749

botokkal vagy hajlékony vesszőkkel próbálták agyonverni a kártevőket. De minden fáradság hiábavaló volt... [A védekezés leírása.]

Amikor a Szűz csillagképe napközeibe ért, és a sáskáknak kinőttek szárnyai, felemelkedtek a szabad ég alá, úgy, hogy a Napot is elhomályosították. Este felé néhány kört Írtak le a levegőben, és az éjszakai sötétségben elrepültek. A sáskajárást éhínség követte. Az előző évek tartalékaiból enyhítették azt. (Anyakönyvi bejegyzés.)- SZANDA. (Nógrád m.) A sáskák pusztítottak. Frivaldszky szerint ,,a sáskák a

falut mértföldnyi távolságban oly tömegben vették körül, hogy egy lovas huszár alig tudott keresztül gázolni rajtuk.” (Kadocsa, 92.)

— SZARVAS. A sáskák pusztították el Szarvas határát. (Palugyay, IV. 252., Tessedik,148/a Szarvasi, 31.)

— SZÁSZSEBES. (Szeben m.) A sáskák ebben az évben a fejedelemségben, főképp

Szászsebes-székben a veteményekben nagy kárt tettek. Oláhországból rengeteg sáska jön Erdélybe, s nagy pusztításokat végeztek. (12 b. Bielz, 64.)

— SZENTES. ,,A már 1748-ban határukat pusztító sáskáktól csak 1750-ik julius

hónapban szabadultak meg.” (Palugyay, IV. 490.)

TISZOVICA. A sáskák erősen pusztítottak, s ezért (1749. jan. 29-én) 250 köböl gabonaelőleget kérnek. (Baróti, II. 266.)- TORONTÁL megyében úgy akarták a sáskákat pusztítani, hogy 15 000 disznót

hajtottak az általuk ellepett mezőkre. Másutt emberekkel és marhákkal tapos- tatták össze. (Kadocsa, 92., Márki, Grossinger, 168.)- UZON. ... a rengeteg sáska nagyon sok helyet elpusztított. (Vásárhelyi—Bogáts,

Ij. LII. 1948: 235.)

1749.*

1748/49. tél. UZÜN. A tél kedvezőtlen volt, hó nélküli, és február közepéig annyira enyhe, hogy a sáskák részben életre keltek, végül a februári hirtelen hideg elpusztította a sáskapetéket. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 236.) február 13. KISSZALÓK. Ezen a napon Sagorszky Efraim késmárki evangélikus tanító egy tanítványával Kisszalókra ment s a rendkívül zord hóviharban megfagyott. (Weber R., Historischer: 394.)

március 2. NAGYSZEBEN. Váratlan és borzalmas nagy havazás, a szél nagy hófúvásokat okoz, s rendkívül szigorú hideg lett. (16. Bielz, 64.) tavasz, nyár. UZON. A tavasz és a nyár kevés esővel szolgált, a parasztokat mégis minden várakozás ellenére megörvendeztette a mindenféle termés. (Vásárhelyi — Bogáts, Ij. LII. 1948: 236.)

június 17. UJARAD. A katolikus templomba becsapott a villám, s teljesen az okozott tűz martalékává vált. Idomtalan kőhalmaz lett. (Baróti, II. 103., Pótf. 148.) augusztus 10. NAGYSZEBEN. Ezen a napon Trinitatis utáni 10-ik vasárnapon,149 pontosan déli 12 órakor — másról sem lehetett beszédet hallani, mint a sáskákról —, jött a sáskaraj BRASSÓ felől, Fogarason, Árpáson és Kercen át, ahol borzalmas károkat okozott, majd Collun, Glimboka és Szakadát felé vonultak;

* SZIKSZÓ megfigyeléseit 1. a 4. (498. o.) Függelék alatt.

iisia Tessedik ajánlja, hogy iskolásoknak fizessenek pár krajcárt a sáska fontjáért és petéiért, s így véget vetnek a bajnak.

149Trinitatis vasárnapja ebben az évben jún. 1-én volt. Ettől a tizedik vasárnap aug. 10-re esett, Trinitas vasárnapját beszámítva