Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1749 a legnagyobb rajok Skórc, Porumbák és Felek irányában, az ült mellett vonultak lefelé . . . (Ili. Bielz, (54.) Nyár. VERSEC. „Az 1749. év nyarán sáskák lepték el Versec vidékét s oly mérvű pusztítást vittek végbe, hogy a helység összes lakosságát ki kellett rendelni azok megsemmisítésére.” (Millekor, Versec, I. 120.) szeptember 26. UJPALÁNKA. A szüret kezdete e körül. (Baróti, II. 42.) október 1. VERSEC. A szüret kezdete okt. 1. (I. h., I. 232.) október 8. BÁNSÁG. A legutóbbi éhínség, valamint a törökháború miatt Oláhországba menekültek egy része vissza akar térni. (I. h., II. 267.) ősz. UZON. Az ősz hideg volt, erősen havazott. (Vásárhelyi —Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.) november—december. BORZA. „A borokkal még a Havason túl fognak lenni, mivel itt irtóztató fergeteg volt egy nehány nap [a levél dec. 2-án kelt] alatt.” (Apor, II. 341.) 1749. KŐSZEG. Tavaszi fagy. (Visnya, Szölőjövések.) MAGYARORSZÁG. ,,A’ Tél az elmúlt esztendőben, Böjt-elő-haváig [február], essős és meleg vala, Böjt-más havában [március] pedig, havas és fagyos. A’ Kikelet, Kezdeti-tul fogva végezetéig, tiszta és meleg vala. A’ Nyár, eleinte heves lévén, az ő melegségét és tisztaságát megtartotta. Az Ősz többnyire essős, vége felé pedig Mindszent [október] havában, havas és fagyos vala; mellynek ereje, nem tsak a’ szöllőket meg-fagylalta, hanem a’ boroknak ereje- ket-is el-vette.” (Kovács, Krónika, II. 107.) — SZÖREG sokat szenved az áradásoktól s az azokat követő hőségektől. (Baróti, I. 282.) 18:4 Az 1749. évi sáskajárás DEBRECEN. ,,N. Veresmarti János ur referálja, hogy a HORTOBÁGYON túl s LUDAS körül mintegy két dülőföldön számtalan sok apró sáska van, mely végre deterinináltatott, hogy minden uccából száz száz borona állíttassák; minden boronára hant rakattassék, úgy rontassék a sáska; a kapitányok állítanák ki fizetés nélkül boronákat. Ha igy sem lehet ártani, szalmával vagy olyas szénával kell hinteni, s megégetni a sáskát.” (Debrecen: jk. 1747/357.) — KARÁNSEBES. (aug. 23.) Jelenti az Oláhországból betört sáskák okozta károkat. 1450 köböl segítséget kér a Lúgosnak beszolgáltatott tizedgabonából. (Baróti, II. 207., 208.) — L1PPA (aug. 24.) A sáskák GÁDERLAK és IÖNLAK irányába elvonultak. (I. h„ 11. 104.) — LIPPA. (aug. 12.) A kerületbe betörtek a sáskák. Kápolnáról a leereszkedett sáskarajt a Maroson túlra űzték. (I. h., I. 103., 428.) — LUGOS, (aug. 11.) A kerület kukoricaföldjéről a sáskák a Maroson túlra űzettek, bár mindent elkövettek ellenük, azonban mégis számbavehető kárt okoztak. (Uo. II. 156.) OMOR. (Teines in.) (aug. 25.) A sáskák betörtek. Pusztítottak VERSEC kerületében. (I. h., I. 479.) — ORSOVA. (aug. 7.) Oláhországból a Bánátba sáskaraj tört be, a szántóföldeket s réteket pusztítják. (I. h., II. 267.) — ORSOVA. (aug. 14.) Az intézőség területére újabb sáskaraj ereszkedett le. (Uo. II. 42.) \
