Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1748 ISI penész a muston oly sok volt, hogy egyesek azt lementették, mások rajta hagyták. Azoknak a bora, akik a penészt lemeritették felényire sem volt oly erős, mint akik azt rajta hagyták. (Bruckner.) — TARCA folyó partján a füzesek irtását az árvíz ellen való védekezés érdekében eltiltotta a megye. (Tóth, Sáros, I 25.) UNGVÁR. 1748 év őszén Ungvárott voltak szilvafák érett szilvával megrakodva s egyidőben virágzottak is. (Grossinger, 82., Csaplovics, I. 144.) UZON. Az Isten Ítéleteinek esztendeje: a rendkívüli tavaszi szárazság miatt a vetések kiszáradtak . . . (Vásárhelyi Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.) Az 1748. évi sáskajárás március 9. BUDA. Az udvari Kamara elrendeli, hogy az Erdélyből, Bánátból s a határos országokból gyakran betörő sáskák ellen minden lehető módon kell védekezni; pusztítani; a disznókat a sáskák petéivel teli földekre kell reáereszteni. (Baróti, I. 80.) március 21. TEMESVÁR. Intézkedések a sáska-tojásfészkek elpusztítása iránt; a rendeletet máj. 15. és aug. 1.-én megismétlik. (I. h., I. 203., 204., 209.) május 19. JANOVA és PETROVOSZELLÓ körzetben nagy tömegű sáskák pusztítanak, elkergetésiik sikertelen. (I. h., I. 426.) május 27. JANOVA és PETROVOSZELLÓ már eredményesen védekeznek; Lugos kerületében is igen sok a sáska. (I. h., II. 426.) május 30. SZTANCSOVA, STELLA a lippai kerület határában mintegy 30 szántóföldet lepett el a sáska; szalma égetésével pusztítják. (I. h., II. 101.) május 30. PANCSOVA. Erre a vidékre is betörtek a sáskák s mindenféle uton- módon pusztítják őket. (I. h., I. 378.) május. BÁNSÁG, LUGOS, SZ. ANDRÁS. Rendelkezések és kérések a sáskák pusztítása végett. (I. h., I. 80., 82., 426.) június 15. BÁNSÁG. Az udvari Kamara már ezen a napon elrendelte, hogy sáskák pusztításai miatt rossz termés várható, s e miatt idegeneknek gabonát eladni nem szabad. Kiviteli tilalom. (I. h., I. 82., 83., II. 527.) július 27. LUGOS. A sáskák két oszlopban a Maros felé vonultak. (I. h., II. 154.) augusztus 15. ERDÉLYBŐL a határon át betört sáskák FACSÁD és másfelé űzettek. BÉKÉS M. Sokat szenvedett ebben az évben a sáskáktól. (Haan, I. 46.) BORSOD M. Sáskajárás volt. (Borovszky, I. 161.) — EGER. Egész nyáron át tartott a szárazság; a nagy sáskajárás ellen könyörgő istentiszteleteket tartottak. (História, Eger.)- EGER. Heves megyében nagy kárt okozott a sáskajárás. Elrendelték azok irtását. (Breznay, Eger, II. 201. Ismerteti a sáskairtási rendeletet.) HUNYAD M. A sáskák sok helyütt igen nagy károkat okoztak: különösen COTTUS-ban, GYULAFEHÉRVÁR környékén és SZÁSZSEBES-en. (Apor, Synopsis, XI. 246.) PÁPA. „Szörnyű sáskajárás pusztított...” (Horváth- Tóth, 39.) PLAVISEVICA, az Alduna közelében, jelenti nov. 2-án, hogy a sáskák mindent elpusztítottak. (Baróti, II. 265.) SIKLÓS. Ez év tavaszán újra megjelentek a sáskák. A nép nagy ijedtséggel figyelte a jövendő újabb csapást, mire ezek megnőnek. Ezért úgy fegyverkeztek ellenük mint vadállatok ellen. Voltak akik szalmát hoztak a mezőre kocsikkal és azt szétszórva a földön meggyujtották, mások mély árkot ástak, mások
