Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

180

1748

július 29/30. KERC. (Fogaras m.) Ezen a napon s az azt követőn borzalmas zivatar keletkezett villámlással, dörgéssel, úgy, hogy itt 5—6 zivatar találkozott, egyik villám követte a másikat, hasonlóképp a villámcsapások is. (16. Bielz, 64.) július 31. NAGYENYED. Szörnyű felhőszakadás volt; a folyó vize annyira megáradt, hogy a kőhidat szétrombolta. (Apor, Synopsis, XI. 246.) július 31. KOLOZSVÁR. Ezen a napon Kolozsvárott is óriási zivatar volt, sűrű villámcsapásokkal, amelyek csupán MONOSTORON (a külváros) 4 házat felgyújtottak; pusztító jégeső elverte a szőlőket és a földeket; olyan felhőszakadás volt, hogy a SZAMOS kiáradt, mert a medrét lezuhant kőszikla elzárta. (Uo.) augusztus 5. KERC. A nagy zivatar ezen a napon megismétlődött. (16. Bielz, 64.) szeptember 9. UJPALÁNKA bánáti kerületben erre a napra tűzték ki a szüretet. (Baróti, II. 40.)

október 4. KARÁNSEBES kerületben a zab oly szegényesen termett, hogy vetőmagnak sem elegendő. (I. h., II. 206.)

1748. BÉKÉS M. „A mocsarakban nyáron a bögölyök oly roppant rajokban tanyáznak itt, hogy az egyedül járó szarvasmarhát megölik,” „Nyáron nappal nem lehet utazni, mert a bögölyök csipésitől a lovak megvadulnak, vagy le hemperegnek; éjjel csak szúnyoghálóval védett szobában alhatni. A lakosság este szalmát vagy tőzeget éget a szúnyogok ellen.” (B. R.' M. E., II. 154.)

BUDA. A réteken kevesebb széna termett; a kalászok a szokottnál üresebbek voltak. Az állandó esőzés miatt a szőlő kezdett rothadni, miértis korábban kellett szüretelni. Kevés és rossz bor termett. (História Collegii Budensis. H. F.)

— BUDA, PEST: a Duna árvizének szintmagassága elérte a 6,10 métert. (Zawadowski, I. 30., Tőry, 197.)

— ERDÉLY-ben jól fizetett az őszi, még jobban a tavaszi búza. Bor kitűnő termett.

(Kiss, M. Gt. Sz„ XII. 1895: 79.)

— ERDÉLY. Egyes helyeken a marhavész a jószágot teljesen kipusztitotta. (Apor,

Synopsis, XI. 247.)

ERDÉLY. Ez az esztendő az ősziekre kedvezőtlen volt; a tavasziak eredménye kedvezőbb; a szőlőnek igen kedvezett, és kiváló bor termett. (Uo.)

— FEJÉR M. A Duna áradása. (Károly, I. 16.)

— MAGYARFRÄTA. „Igen kevés gabonánk terme Frátán, szénánk sem lőtt, mely

mia az juhaimat ki kellett hajtatnom Magyarországra teleltetni.” (Cserei Gy. Diarium, 294.)

— MAGYARORSZÁG. ,,A’ Tél, eleinte nedves, közepén havas vala; mellyet tiszta

és száraz Tavasz követett. A Nyár, mellyben kevés esső volt, felette heves és száraz; az Ősz pedig, igen tiszta és szüretelésre alkalmatos vala. Mellyre nézve, a’ gabonának, kiváltképen a’ Tavaszinak, nem kevés hibája tapasztaltatott; ellenben pedig, a’ szöllő hegyeken, és a’ Bányákban, az Istennek mértékletes áldása láttatott.” (Kovács, Krónika, II. 103.)

— MAGYARORSZÁG. Az 1748-ra forduló tél havas ugyan, de nem hideg;148 forró

száraz tavasz követte; Bor igen finom és sok lett, „1 polturáért 5 Ittze bort is adtak; a’ legszebb tiszta búza köble Debrecenben 16 garas.” (Pap, H. M., I. 1822: 391.)

— SOPRON. A hosszantartó tél miatt a szőlők metszése csak áprilisban kezdődhetett, s még a fele sem volt megkapálva. Májusban azonban oly meleg volt, hogy gyomlálni és kötözni lehetett. Elsőrendű jó bor termett, szinte égetett, de

148 Hennig ugyancsak hóban gazdag, de hideg telet említ, azonban szigorú semmi esetre sem volt.