Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1747 — 1748

179

— MAGYARORSZÁG. . . a’ tavasz és nyár igen száraz, tavak, kutak, folyók kiszáradtak ; kígyó még is sok volt, mellyből a köz nép bővséget jövendölt, és ez tsak ugyan be is tellyesedett.”147 (Pap, H. M., IT. 1821: 391.)

PRÁZSMÁR. Gyújtó villámcsapás, egy utca leégett. (Quellen, IV. 70.)

SIKLÓS vidékét ellepték a sáskák, de annyi, amennyit azelőtt sohasem láttak. A föld felülete tele volt velük, és elpusztítottak mindent. Olyan sok jelentkezett, hogy ellepték a szántóföldeket, és ami ott volt termés, virág, lomb, sarj, mag vagy fiatal fák hajtása és minden ami ember és állat életszükséglete volt, felemésztetett. Felfalták a föld füvét és semmi zöldelőt nem hagytak, sem növényben sem fában, az egész vidéken őszre kelve a föld úgy mutatkozott, mint fagyos télen. (Anyakönyv.)

SOPRON. Az áprilisi hideg a fejlődésében már előrehaladott szőlőben nagy kárt okozott, ennek ellenére sokkal több bor termett, mint remélték. Egy akó must 17 garasba került. (Bruckner—Schürtz, 93.)

TORJA. Ez az esztendő gazdag volt zivatarokban és jégverésekben; a tavasziakban különösen szűkös volt a termés; az ősziekből elég szalma termett, de mag ugyancsak kevés volt; a bortermés közepes, de jó minőségű volt. (Apor, Synopsis, 245.)

UZON. Minden tekintetben terméketlen esztendő volt. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.)

1748.*

1747/48. tél. UZON. Az idei tél változó volt, de igen sokáig tartott. (Vásárhelyi— Bogáts, Íj. LII. 1948: 235.)

tél. TORJA. A tél igen hosszú és hideg volt, sok hóval; a hó kb. április l-éig eltartott, akkor kezdett olvadni; szalma- és takarmányhiány miatt igen nehéz volt a juhokat és marhákat eltartani. (Apor, Synopsis, XI. 246.)

tél. SOPRON. Ebben az évben hosszú telünk volt, annyira, hogy a metszés csak áprilisban kezdődhetett, s még a fele sem volt megkapálva. (Bruckner.)

március. ORSOVA. Az intézőség jelenti, hogy a Duna mentén lévő helységekben a szigorú hideg következtében 47 drb. szarvasmarha és 160 birka megfagyott. Külön megjegyzik, hogy a pusztulást nem valami rosszindulatú betegség okozta. (Baróti, II. 263.)

május. CSANÁD. A Marót- legutóbbi kiöntésének vizei még nem folytak le, s igy a védgátat illetőleg helyszíni szemlét sem tarthatnak. (I. h., I. 278.)

május 18. OLÁHORSZÁG-ban a kenyérmagvakban hiány van, a Bánság intéző- ségeiben felmerült a kérdés, szabad-e innen gabonát kivinni ? (Baróti, II. 392.)

május 26. PANCSOVA. A közelmúltban a vihar a hambár és a kaszárnya tetejét lehordta. (1. h., I. 378.)

tavasz. TORJA. Szt. Antal [jún. 13.] napjáig tartott el a tavasz, és igen száraz volt. (Apor, Synopsis, XI. 241.)

tavasz, nyár. UZON. A tavasz és nyár legnagyobb részt igen száraz volt. (Vásárhelyi— Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.)

július 19. KARAS folyó kiöntései nem szorítkoznak egyedül Kokova vidékére, hanem Gerebencig — nem messze Ujpalánkától — terjednek. (I. h., I. 530.)

* SZIKSZÓ megfigyeléseit 1. a 4. (498. o.) Függelék alatt. 147 Inkább rossz termés volt a szárazság miatt.

J2*