Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
178 1747 július 2. TORJA. Tyúktojásnyi, sőt még nagyobb jég esett, erős mennydörgéssel; néhány községben elverte a vetéseket; a magasabban fekvő erdőkben havazás volt, majd négy napig tartó szokatlan fagy következett. Moldvából megszámlálhatatlan sokaságú sáskahad tört be, s ahol leszállóit, a zabot, a kölest és a törökbúzát elpusztította. (Apor, Synopsis, XI. 245.) július 3. ERDÉLY. ,,A szünőben lévő marhavész 1747-ben nagyobb erővel tört ki. Július 3-án nagy jégverés pusztított, azután sáska lepte el a vetéseket; az őszön oly nagy volt a szárazság, hogy csak szent Mihály nap után kezdhettek a szántáshoz. Sok volt a záporeső, meg a zivatar. Tavaszi búza alig termett, az őszinek nagy volt a szalmája, de kevés a magja. Bort közepesen szűrtek, de jót”. (Kiss, M. Gt. Sz., XII. 1905: 78.) július 10. LIPPA kerületben a jég néhány községben a termést teljesen elverte, s néhány helyen részben megrongálta. (Baróti, II. 99.) augusztus 16. ORSOVA. Egy hatalmas sáskaraj a kerület községeiben a füvet teljesen lelegelte, s igy a lovasságot szénával kellett ellátniok. (I. h., II. 261.) augusztus 16. NAGYSZEBEN. Borzalmasan sok sáska vonult el a város felett, az átvonulás mintegy jó órát tartott. (16. Bielz, 63.) augusztus, szeptember. ERDÉLY. Ebben a két hónapban a múlt évben Oláhországban letelepedett nagy sáskák a bodzái, vöröstoronyi és tömösi szorosokon átjöttek, mégpedig egymást követő számtalan rajban áramlottak be Erdélybe. (10/b. Bielz, 63.) nyár. UZON. A nyár igen száraz. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.) szeptember 2. ORSOVA. Ebben a kerületben gyakori jégesők miatt az alattvalók igen sokat szenvedtek, s a véres verejtékükkel trágyázott földjeikből alig kapták vissza az elvetett magot, ezért adóelengedést kérnek. (Baróti, II. 261.) szeptember 18. GYLLA. (Békés m.) Állítólag „Hóvihar”. Lásd április 22. alatt, ősz. UZON. Az ősz hasonlóképp száraz. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948:235.) ősz. ERDÉLY. Igen nagy szárazság volt, úgyhogy csak Szt. Mihály napja után lehetett megkezdeni a vetést. (Apor, Synopsis, XI. 245.) november. KARÁNSEBES. A sáskák pusztítása következtében egyes szerencsétlenül járt községek kukorica-előleget kérnek. Temesvár kormányhatósága megrója a kerületet, hogy nem jelentette be a sok kárt okozó sáskák betörését. (Baróti, II. 205.) december. UZON. December eleje kegyetlenül hideg, de ingadozó. (Vásárhelyi — Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.) 1747. DÉBRECEN. Hideg tél tiszta napokkal; szép tavasz; mérsékelt meleg nyár októberig. (D. M. K. 1831.) ERDÉLY. A haza egyes részében dühöng a marhavész. (Apor, Synopsis, XI. 243.) ERDÉLY. Az előző évben (1746) a sáskák Tatárországban minden gabonát elpusztítottak, ezért a tatárok közül sokan — az éhségtől kényszerítve — a Pruth folyón át Moldvába jöttek; számosán közülök koldultak. (Uo.) — KŐSZEG. Tavaszi fagy volt. (Visnya, Szőlőjövések.) MAGYARORSZÁG. ,,A’ Tél eleintén lágy és nedves; utóllyán pedig, Böjtmás Havába hideg vala. Mellyet tiszta és száraz Tavasz követett. A’ Nyár mellyben kevés eső volt mérsékletes szüntelen-való melegséggel tartott. Következett annak utánna az ősz, a’ mellynek kezdete és vége esős, de közepe, kiváltképen szüretkor, igen tiszta vala. Nyertünk annak okáért Istennek kegyelméből, mind gabonára, mind borra nézve, termékeny esztendőt. Jóllehet ugyan a’ Tavasznak szárazsága miatt, a’ szénának nem kitsiny szüksége láttatik.” (Kovács, Krónika, II. 93.)
