Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1747 177 március 13, 14, 15. BUDA. ... az emberek a hideg, havas időjárás miatt nem tudtak a szőlőben dolgozni. (Uo.) március 15. BUDA. Ma este újabb jégzajlás miatt ismét leszerelték a repülő hidat. (Uo.) március 22. TORJA. Este 7 órakor ismét villámlott; ezt havazás követte, amely kb. március 28-áig takarta a vetéseket, de azoknak nem ártott. (Apor, Synopsis, XI. 244.) március 31. BUDA. Az eső miatt nem volt körmenet.145 (Diarium Budáé., H. F.) április 21. SOPRON. Április 21-én fellépett nagy hideg miatt minden elfagyott s a szőlőkben nagy károkat okozott. Kevés bor termett. (Bruckner.) április (22.) SZARVAS. A Tifza és a Maros között kegyetlenül zord télutó lépett fel, emberemlékezet óta hallatlan hófúvással. (Tessedik, Szarvasi, 30.) április 22. BÉKÉS M. Borzasztó hóvihar pusztított, amely a megye területén az állatállományban igen nagy kárt tett. A gyulai Állami Levéltár szerint a megyei jegyzőkönyvben szeptember 18-án, a 880. oldalon felsorolja községenként a tönkrement állatok számát. Eszerint 64 ökör, 185 tehén, 534 növendékmarha és 271 borjú, azaz összesen 1054 szarvasmarha pusztult el. A lovakban tett kár: 142 ló, 43 kicsiny és 29 kis csikó, azaz összesen 214 drb. hullott el. A juhokban a veszteség 200 nagy és 84 szopós állat. Legkisebb volt az elhullás a disznókban, mert azok legnagyobb részt fedett ólakban voltak, s igy csak 70 sertés és 28 malac lett a hóvihar áldozata. A megye jegyzőkönyve 15 községet sorolt fel, ezek közül BÉKÉSCSABA vesztesége 042, MEZŐBERÉNYÉ 272 és BÉKÉSÉ 145 állat. Tessedik Szakvason megemlékezik a nagy hófúvásról, de tévesen 12-ét írt krónikájában. Sopronban már 21-én lépett fel s terményeket elpusztított a fagy. A hóvihar végigvonult Magyarországon, és Apor Péter szerint Torján egész április hideg volt, s 25 —27-én mindennap havazott. (Gyulai, Állami Levéltár, 014/1960. sz. levél, Karácsonyi, Békés, I. 449.)140 április 25, 20, 27. TORJA. Egész április igen hideg volt fagyos északi széllel; a föld többször keményre fagyott; 25 —27-én minden nap havazott. (Apor, Synopsis, XI. 244.) tavasz. UZON. A tavasz igen esős volt, a méhekre nagyon kedvezőtlen. (Vásárhelyi Bogáts, Ij. L1I. 1948: 235.) tavasz. ZALKOD. (Szabolcs m.) ,,A birtok sokat szenvedett az árvizektől, különösen az 1747-iki tavaszi árvíztől.” (Hudra, Ada. 111. 1898: 50.) június 28/29. JÁSZBERÉNY. ,,A Szt. Péter és Pál apostolok ünnepe előtti éjtszakán az óriási és szokatlanul nagy jégverés sok romlást okozott, kárt tett a kolostoron és a templomon . . .” (História Domus, Ferencesek, Merk T.) június, július. BARCASÁG. Nagy vizek. (Lurtz, 4.) 145 1 74 7-ben márc. 31-e nagypéntek volt; a körmenetet nagyszombaton — vagy húsvét vasárnap hajnalban — szokták megtartani. Lehet, hogy a naplóíró márc. 31 -ét írt ápr. 1. helyett. I4C Karácsonyi János, Békés megyei kiváló történész könyvében szeptember 18-áról „zivatart” említ. Miután teljesen lehetetlen, hogy egy „zivatar” egy megye területén ily nagy arányú pusztítást okozzon, hóviharra gondoltam. Szeptemberben viszont hazánkban az Alföldön még hóvihar nem lehetséges. Ennek eldöntése végett az Állami Levéltárhoz fordultam Gyulán. Szíves felvilágosítása szerint Karácsonyi János tévedett, amikor szept. 18-át jelezte a „zivatar” napjául. Ui. szept. 18-án emlékezik meg a megye jegyzőkönyve a beérkezett állatkárokról, de maga az istenítélet! idő április 22-én volt. E helyen is megköszönöm dr. Szabó Ferenc levéltári igazgató kimerítő felvilágosítását. 12 12 Időjárási
