Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
176 1746-1747 Szt. Jakab [július] havában, hogy az egész éltető ég, esők és szelek nem lévén, mintegy lángolni látszatott. Az ősz esős és ködös időkkel nedves és lágy vala. Következett innét középszerű termékeny esztendő, mindazáltal borral s más földi és kerti gyümölcscsel az előbbeni esztendőnél bővebb, ámbár a kerti és mezei tavaszi vetemények sok helyeken a szörnyű meleg miatt elvesztenek.” (Kovács, Krónika, II. 82.) — SOPRON. Az év nedves volt. A Fertő-tó igen megnagyobbodott, annyira, hogy a vize a közeli falvakig ért. Alsó szőlőkertünk egészen megsárgult. Gyenge bor- és gabonaév, a bor savanyú volt. (Bruckner.) — SZARVAS. Az újonnan épült toronyban [fából épült] betiltották a zivatar elleni harangozást. (Tessedik, Szarvasi, 30.) — TORJA. „A tél közepes hideggel és havazásokkal telt el, március közepe táján azonban óriási tömegű hó esett.” (Apor, Synopsis, XI. 240.) — TORJA. Ez az év nagyon kedvező lett volna, eltekintve a május 10-én volt fagy pusztításaitól. Mégis Istennek hála, a gabonafélék legnagyobb részéből, valamint a szőlőből csaknem az egész hazában volt termés, a bor pedig ami termett, kiváló volt. Az év — néhány említésre méltó zivatartól és jégesőtől eltekintve—, csöndes volt. (I. h., 242.) 1747.* 1746/47. tél. UZON. Télen az időjárás igen változó és ingadozó; február ugyanis egész tavaszias volt, több virág kinyílt és oly meleg volt, hogy a méheket is ki merték tenni. (Vásárhelyi —Bogáts, Ij. LIL 1948: 235.) január 7. BUDA. Ma kezdett a jég a Dunán zajlani. Leszedték a repülő hidat, amely 1716 óta ennyi ideig még nem volt üzemben. (Diarium Budáé., H. F.) január 15. BUDA. Ma reggel 3 órakor a Duna beállott. Az átkelők részére a jégen három helyet jelöltek ki. (Uo.) január 23. TORJA. E nap előtti éjjelen villámlott. (Apor, Synopsis, XI. 243.) február 3. BUDA. Ma megindult a Duna jege,144 s teljesen elment. (Diarium Budáé, H. F.) február 20. BUDA. Ma indultak lefelé a Dunán az első teherhajók. (Uo.) március 1. TORJA. Este 7 óra tájban hatalmas villámlás és mennydörgés volt. (Apor, Synopsis, XI. 243.) március 1. ERDÉLY. Az egész országban általános volt a fentebb leirt villámlás és mennydörgés, amelynek során több helyen csapott le a villám. Ezt a zivatart igen vad hóval vegyes északi szél követte, majd erős fagy, amely eltartott mintegy 15 napig. A jég már korábban teljesen elolvadt, de ettől az újabb hidegtől a vizek úgy befagytak, hogy az uj jégből nyárára elláthattuk magunkat. (Apor, Synopsis, XI. 244.) március 1. UZON. Március 1-én estefelé hatalmas égzengés hallatszott, és rémitő villámlást láttunk, mégpedig olyan méretűt, amilyen nyár közepén is ritka. Ezt a nyári időt azután március végéig kegyetlen szél, kemény hideg és nagy havazás követte. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.) március 3. BUDA. Ma lehetett először a Dunán a repülő híddal újból átmenni. (Diarium Budáé., H. F.) * SZIKSZÓ megfigyeléseit 1. a 4. (497. o.) Függelék alatt. 144 19 napig tartott a jégen való közlekedés.
