Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

174F

179

1745 *

1744/45. tél. UZON. A télen igen sok hó volt. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.) tél. TORJA. Ezen a télen kemény hidegek, havazással váltakoztak. (Apor, Synopsis, XI. 238.)

január. KALOTASZEG. ,,l)ie 16. Januarii, a sok Ízben való havazás után kezdettek lenni igen kemény Hidegek, mellyek egész Januariusban tartottanak.” (Clauser, Ij. XLI. 1937: 230.)

február 3., 16. KALOTASZEG. „Die 3. Februarii, az Újságnak harmadik napján az idő engedelmeskedett, és mind Hold töltéig az Hideg tűrhető volt; de Die 16. Febr. az Hold meg-telvén, viszont igen erős Hidegek vóltanak mind Újságig.” (Uo.)

február. SZEGED. A MAROS áradása és kiöntései miatt a SZENTMIKLÓSON át vezető út járhatatlan, Szegedre Kanizsa felé kell menni. SZEGED postamestere már 7-én kéri a megrongált hidak helyreállítását; a város tanácsa is kéri.” (Baróti, I. 273., II. 463., 531.)

március, DUNA.141 A torlódó jég Linz hídjának 11 oszlopát elvitte; az árvíz mintegy 14 napon át tartott. (Weikinn, Quellentexte IV: 309—310.) március 6. KALOTASZEG. „Die 6. Mártii, az Újságnak ötödik napján meg-lágyult és erősen olvadni kezdett.” (Clauser, Ij. XLI. 1937: 230.) március. ITTEBE. BÉGASZENTGYÖRGY. A Bígn ezen községeknek 88 napszám területét142 elárasztotta. (Baróti, I. 334.)

március. TEMESVÁR. A kormányzóság területén az áradás pusztításainak nagyon kitett község [Újtelepek] lakossága kéri áttelepítését. Ezt kéri Macedónia község is. (1. h., I. 423., 476.)

április 28., 29. TORJA. Április 28-án bokán felüli hó esett, ami azonban 29-ére elolvadt. (Apor, Synopsis, 238.)

május 1. ORSOVA. A kerületben gabona és élelmiszerhiány van. (Baróti, II. 257.) tavasz. UZON. A tavasz igen kellemes. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.) július. KECSKEMÉT. „Aratás idején akkora vihar keletkezett, hogy a téglaégető kemencét és a színeket mind összedöntötte. Isteni gondviselés volt, hogy a régi szárny tetőzetét előzőleg kijavítottuk, különben mind rommá lett volna.” (História, Kecskemét, 64.)

augusztus 6. után. ALTORJA. ,,. . . elvégezték a nyári takarodást, itt még most forgódnak azon, de igen sok helyen vagy igen kevés vagy semmi búza nem lészen, az tavaszhoz bízunk; itt az nagy szárazság uralkodik, az ugarlást sem végezhettük el, oly kemény a föld, bor mind Erdélyben, mind az két Oláhországban igen kevés leszen ...” „az sok bialaink [bivaly] az nagy dögben úgy eldöglének, hogy háromnál több nem marada, itt most is az marha erősen döglik, sőt a hol cessalt, újólag kezdődik . . .” (Apor, Metamorphoses, II. 310.) nvár. UZON. A nyár száraz volt és rendkívül forró. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.) ‘

szeptember 10. BÁNSÁG. Temesvári kormányzóság figyelmezteti Pancsova kerületét, tekintettel arra, hogy rossz termés volt, a katonaságot az élelemtárból lássa el kenyérrel, mert a nép nem láthatja el. (Baróti, II. 375.)

* SZIKSZÓ megfigyeléseit 1. a 4. (497. o.) Függelék alatt.

111 Több hazai folyó is kiáradt, a Duna árvizéről eddig nincs feljegyzésünk, de igen valószínű, hogy hazánkban is volt árvíz.

1,2 Egy napszámos által egy nap alatt megnövelhető terület az egység.