Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

174

1745 — 1746

szeptember 12. KALOTASZEG. „Die 12. Septembr. Hold-töltének harmadik napjára virradólag a Kalota-Szegi hegyekre hó esett, és annak vagy két napokon hideg szele volt; de ugyan tsak kárt nem tett, hanem szép lassan el-ment, és ismét kellemetes Őszi napok vóltanak.” (Clauser, Ij. XLI. 1937: 230.) október 12. KALOTASZEG. „Die 12. Octobris, Nagy Hó-Harmat volt. Mikor a szüretet el-kezdettük, lévén a szőlő jól el-készült állapotban. Die 14. Octobris, Délután Három óra tájban közép-szerű villámások és Meny-dörgések voltak, meleg Zápor essővel”. (Lo.)

november 28. TORJA. Hajnalban villámlott és mennydörgőit. (Apor, Synopsis, XI. 239.)

ősz. UZON. Az ősz sokáig meleg volt, kivéve, hogy szeptember közepén megfagyott harmattal [dér] kellemetlenkedett. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.)

1745. DEBRECEN. A tél meglehetős hideg; nyár és ősz nagyon száraz. (D. M. K., 1831.)

— ERDÉLY. Ebben az esztendőben az ősziekben általában szűkös termés volt;

szintúgy a tavasziakban; bor igen kevés, de jóminőségű termett.

Az év, — néhány említésre érdemes zivatartól és ritkább jégesőtől eltekintve — általában csöndesen telt el. (Apor, Synopsis, XI. 239.)

— MAGYARFRÁTA. ,,. . . vetettünk Frátán az Gombos nevű fordulóba, semmi

gabonánk nem lön, a mi kevés lett is, csak gaz lett, két véka búzám maradott meg az vetésből, desperáltam, mivel tartsam házomat kar [ban] . . . Szénánk nem lön ebben az esztendőben, hanem Ajtára küldöttem bé a lovaimat telelni.” (Cserei Gy., Diarium, 294.)

—■ MAGYARORSZÁG. „A tél száraz és hó nélkül vala. Mely után kies tavasz, meleg nyár és szép őszi idő szintén Karácson haváig következett. Melyre nézve az esztendő ugyan termékeny volt, mindazáltal némely helyeken, minthogy elegendő hó nem volt, a szöllő és gabona igen megvesztegetődött. A bornak nagyobb ereje volt, mint sem az előbbeni esztendőkben. Az gabonának felment az ára.” (Kovács, Krónika, II. 70.)

— NAGYSZOMBAT. „Hogy hosszas ne legyek, magam is emlékezem egy igen nehéz

szagról mikor 1745. esztendőben Nagy-Szombatban 300 lépésnyire tőlem láttam a mennykövet leesni.” (Makó, 118.)

— SOPRON. Április 27-étől május 15-éig esett, majd május 21-én felhőszakadás

volt. (Bruckner—Schürtz, 93.)

— SOPRON. Nedves esztendő. Május 15-én kezdett esni, s esett állandóan május

21-éig. Nagy áradásunk volt, amely az őrlőmalmokban sok kárt okozott. Általában gyenge év volt, borban és gabonában is. (Bruckner.)

— TAPOLY. Ebben az évben volt a Tapoly „gyászos emlékezetű áradása.” (Tóth,

Sáros, I. 27.)

— TOKAJ. 1. 1744 alatt.

— TORJA. Több helyen ismét igen erős marhavész tört ki, mig ősztájban a kutyák

közül több megveszett, ami egyes helyeken a disznókra is átterjedt. (Apor, Synopsis, XI. 239.)

1746.*

1745/46. tél. UZON. A télen nem volt hó, állandóan fújt a szél. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.)

április. 17. ÚJSZEGED. A területek viz alatt [Maros] állanak, a vámház bedőléssel * SZIKSZÓ megfigyeléseit 1. a 4. (497. o.) Függelék alatt.