Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1740- 1741 161 emlékezet óta vizet nem láttak, a szokatlan bőséges esőzésektől hasznavehetetlenné váltak. Szeptember 5-én TORJÁN villámcsapás érte egyik búzaasztagomat; széthányva, a tüztől meg tudtam menteni. Hasonlóképpen Szt. Mihály napján [szept. 29.] a Hunyad megyei Bencenc községben Orbán Elek ur magtárát egyszerre négy helyen négy villámcsapás érte, mig az ötödik egy asztagba ütött bele, — de száraz villámok voltak —. Kevés káposztánk lett, a borsót pedig sok helyen elpusztította a zsombor [sisymbrium]; köles az egész országban majdnem semmi sem termett. Július 10-étől Szt. Mihály napjáig állandó szárazság volt; az őszi vetés jobbára csak Szt. Mihály napjától kezdődhetett; ettől kezdve sok eső és hó volt. A búza 7, a rendesebb 8, a lángliszt 5—6, az árpa és a törökbúza 3]/2 — 4, a zab li/2 forinton kelt; az egy éves bor már szüretkor 60 magyar forintba került. A búza aratását itt TORJÁN csak augusztus 26-án tudtam megkezdeni. (Apor, Synopsis, XI. 210., és M. G. T. Sz. XII. 1905 : 77.) Az 1740. évi -pestisjárvány 1740. ABONY. „Pestisben az év folyama alatt 52 rom. katholikus és 11 református lakos holt el”. (Abonyi L., Abonyi I. 172.)- ARAD. „A megszűnt pestisre baromdög következett ismét, inelly lakosainkat majd minden marháiktól megfosztotta.” (Fábián, Arad, I. 200.)- SZEGED. Döghalál volt 1738 és 1740-ben: 1454-en haltak meg. (Palugyay, Szeged, II. 188.) SZEKSZÁRD. ,,A templom előtt áll a Szentháromság szobra, mely az 1740-i pestisveszedelemtől való megszabadulás emlékére épült.” (Moussong, 20.) TEMESI BÁNSÁG. A pestisjárvány még tartott; január elején MÓDOSON volt megbetegedés. TEMESVÁROTT is még 5 — 6 beteg volt a járványkorházban. Februárban újabb megbetegedések, még UJ-ARADON is. A szigorú intézkedések elfojtották a járványt és a Bánságban júl. 30. és aug. 6.-a között már csak 13 beteg volt. Szeptemberben a járvány megszűnt, és decemberben a Bánságot jár vány mentesnek nyilvánították. (Hammer A., Geschichte.) TOKAJ HEGYALJA. Pestis volt 1739 - 1740 években. (Hudra, Ada. 1898 : 55.) VÁC. 1740 aug. 15-én kiütött Vácon is a vészkór [döghalál] és 1741 febr. 5-éig 385-en haltak meg.130 (Karcsú, Vác, 1. 85.) 1741, 1740/41. tél. KALOTASZEG. „Ez esztendőnek kezdetében is lágy idő volt”. (Clauser, Íj. XLI. 1937 : 230.) tél. NAGYSZEBEN. Majdnem nem is volt téli hideg. (17. Bielz, 62.) tél. SEPSISZENTGYÖRGY. A tél enyhe és hónélküli volt. (Vásárhelyi Bogáts. Ij. L11. 1948: 145.) tél. SOPRON. Oly könnyű telünk volt, hogy állandóan dolgozni lehetett. (Bruckner.) január 2—13. KALOTASZEG. 2. „A Kertembe Fákat plántáltam, 11. egy kevés Hó esvén, az után 12-dikre virradólag a sár alkalmasint fagyott. 13. pedig dereka130 Részletes leírást ad a pestis pusztításáról. Lásd meg Kőhegyi M. tanulmányát. (Ot. K. 50 köt. 1969. Írod. 4.) D Időjárási
