Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

162

1741

san havazván, kezdettünk Téli napokat látni. De ezekis tsak hamar meglágyultak; annyira, hogy ez egész Télen sohol semmi Szán út nem volt”. (Clauser, Ij. XLI. 1937 : 230.)

január 28. TEMESVÁR. A Kormányzóság elrendeli, hogy az intézők és felügyelők, akik a nagy vizek miatt eddig nem jöhettek el, az első lehető alkalommal jelenjenek meg Temesváron. (Baróti, I. 326.)

január. BÁNÁT. A nagy áradások miatt a katonaság maradjon Valkányban. (Baróti, I. 268.)

február, március 11. KALOTASZEG. „Februáriusnak végén és Martiusnak kezdetén kellemetes meleg napok jártak; mellyekben sokan a Szőlőket — is ki — hajtották. De 11-dik Mártii Hideg és havas Szél érkezvén, osztán 12-dik Gergely P. napján derekasan havazott, és a Vidám Tavasz ismét Télre változott; melly szinte Húsvétig [hv. ápr. 2.] tartott.” (Clauser, Ij. XLI. 1937 :230.)

március 12—26. TORJA. Ezen idő alatt erős déli szél volt havazásokkal és kemény fagyokkal. (Apor, Synopsis, XI. 212.)

április 6. BÉGA. Á Temesvárról Szegedre vezető út az árvizek miatt igen rossz állapotban van. (Baróti, Pótf. 38.)

május 18. NAGYKÖRÖS. ,, . . . Májusnak 18-dik nap éjtszaka 12 óra előtt az ide való tornyot a menykő megütötte, és a tűz a tornyot tartó fa oszlop tövébe kapván lángott vetett, azután harangoztak, mellyre a nép öszvetódulván tejet és vizet parancsoltak hozni, azonnal annyit hoztanak a lakosok, hogy azon lángoló tűz a tejjel és azután vízzel eloltatott és a torony megmaradott.” (Bállá, 125.)

tavasz. SEPSISZENTGYÖRGY. A tavasz hideg és barátságtalan. (Vásárhelyi— Bogáts, Ij. LIL 1948 : 145.)

június, július. VÉGARDÓ. A község bírája a Bodrog nagy és tartós áradásai miatt Sáros-Nagy-Patak tanácsához fordult, hogy engedje meg a város magasabb területén barmaik legeltetését; ezt megengedték — igen részletes indokolással —, amig a végardói határok a víztől megszabadulnak. (Dongó, Ada. V. 1900: 55.)

nyár. SEPSISZENTGYÖRGY. A nyár nagyon száraz. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 145.)

július 21. DUNA újabb nagy árvize. (Weikinn, IV. 294.)

augusztus. BRASSÓ. A hónap közepe táján 14 napig esett, a lekaszált termés ki- csirázik. (Lurtz, 4.)

szeptember 14—26. KALOTASZEG. „Die 14. Septembris, a Szőlő-hegyeknek nagy részét el-járván, sohult-is jótskán meg-sendült Gerezdet nem láttam. De osztán

19-dik, jó meleg napok kezdetén, a Szőlő erősen készült. De ez igen kevés ideig tarta; mert 25. és 26-dikra viradólag olly vastag Hóharmat lön, melly a Szőlő Hegyeket annyira el-rontá, hogy ez esztendőben tellyességgel semmit sem szürénk”. (Clauser, Ij. XLI. 1937 : 230.)

szeptember 25—26. ERDÉLY, MAGYARORSZÁG. Szeptember közepén [téves, mert 25 és 26-án] „dér esik, a mely minden szőlőt Magyarországon és Erdélyben tönkre tesz.” (Lurtz, 4.)

október. MAGYARORSZÁG. A tél október hónappal kezdődött, hosszan tartott, aztán állatvész és gabonahiány. A bor savanyú, különösen a soproniak és tokajiak nagy kárára. (Bonfini—Kolinovics, H. F.)

november 3. ORSOVA délvidéki kerületben több helyütt a vetést a mezei egerek elpusztították. Az intézőség kéri, hogy a többi község tizedgabonájából készpénz ellenében engedjenek át uj vetőmagot. (Baróti, II. 253.)