Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
140 1735 — 1736 adott egy mérő magot; tavaszi jóformán semmi sem termett. (Apor, Synopsis, XL, 193.) — FERTÖ-TÓ „Egy néhány Ízben, mikor a Fertő befagyott, itt Rusztnál megmérettetett annak szélessége. 1735-ben111 találtatott a5 szélessége három ezer nyolcz száz harmintz (1830) ölnek”. (M. Gy., 1790. IV. 234., Kis-Rumy 340., Drinóczy, Böngészet, 189-.) — SOPRON. Ez az év is száraz volt annyira, hogy a Fertő tó is nagyon megkissebbedett, s a nádfaltól még 50 lépésnyire lehetett beljebb menni. A bor jól, a gabona közepesen sikerült, azonban takarmányinség volt. (Bruckner.) 1736 * 1735/36 tél. SEPSISZENTGYÖRGY. A tél eleinte nagy hideggel és kevés hóval kellemetlenkedett, közepe felé pedig kellemes tavaszi napokkal kedveskedett. (Vásárhelyi-Bogáts, Ij. LII. 1948: 145.) tavasz. SEPSISZENTGYÖRGY. A tavasz hideg volt sok kellemetlen széllel; a méheknek és gyümölcsfáknak sokat ártott. (Uo.) május 16. SOPRON. Gyenge fagy, kárt okozott. (Michel, 344.) május 28. TOROCKÓ. TOROCKÓSZENTGYÖRGYÖN ezen a napon emberemlékezet óta nem hallott zivatar tombolt, mennydörgéssel, sűrű villámcsapásokkal; a szörnyű felhőszakadás a NAGYENYEDRE vezető útszorosban hatalmas sziklát sodort le, amelyik az Fíu/edf-patak folyását elzárta; az út ennek következtében annyira használhatatlanná vált, hogy legfeljebb egy lovas által volt járható. Az áradás ereje megrakott szekereket sodort el emberekkel együtt; az enyedi kőhidon a viz miatt nem lehetett átjárni; és ha az áradás tovább tart, a hidat is elvitte volna; azt mondják, hogy a legördült sziklától eltorlaszolt hid alig volt helyreállítható. (Apor, Synopsis, XI. 196.) június. LIPPA jelenti (11-én), hogy a sót egyes lovakon viszik el, mert az utak — a nagy sár miatt — járhatatlanok. (Baróti, II. 81.) június 11. LUGOS. A lehullott jégdarabok a szőlőket elpusztították. (I. h., II. 143.) június 28. NAGYKAMENICA szőlőit, valamint CARBOVA és GRABOVICA gazdag vetéseit a jég keservesen elverte. (I. h., II. 248.) július 8. UJPALÁN KA. A jég a szőlőket teljesen elverte. (I. h., II. 25.) nyár. DUNA. A Duna mentén Ausztriában nagy árviz pusztított. Hazai feljegyzés nincs. (Weikinn, IV. 224.) augusztus. ZSABLYA mellett a TISZA nagyon kiöntött. (Baróti, I. 318.) augusztus. REMETE. (Temesvártól 5 km K-re.) A község kéri áthelyezését az évente ismétlődő árvízkárok miatt a Béga feletti „Sihasvar” felé eső magaslatra. (I. h., I. 408.) nyár. SEPSISZENTGYÖRGY. Nagyon kedvezőtlen, főleg augusztus vége felé. (Vásárhelyi-Bogáts. Ij. LII. 1948: 145.) szeptember 10. LUGOS. A szántóföldeket és szőlőket a jégverés az egész környéken megsemmisítette. (Baróti, II. 143.) szeptember 20., 23. VERSEC. UJPALÁNKA. A szőlő már majdnem beérett, meg óhajtják kezdeni a szüretet. (I. h., I. 516, II. 25.) 111 A tél (1734/35.) igen enyhe volt, de lehet, hogy előtél, s akkor befagyhatott. 1734 decemberében volt egy korai * Czegbi megfigyeléseit 1. a 2. (489. o.) Függelék alatt.
