Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1735 145 kiöntései miatt az utak járhatatlanná váltak, ami a katonaság felvonulását lehetetlenné teszi — küldjenek rendszeres jelentéseket a vízállások emelkedéséről, illetve süllyedéséről. (Baróti, I. 170.) március 8. UJARAD. A Maros annyira kiöntött, hogy onnan senki a várba nem mehetett. (I. h., II. 79.) április. TEMESVÁR. A Béga nagy árvizei károkat okoztak, az elpusztult árvizgátak rendbehozását elrendelik. Erre a kirendelt mérnökkari tisztnek falunként 40—50 embert, valamint robotmunkásokat kell rendelkezésre bocsátani. (I. h„ I. 172.) május. SZEGED városának tanácsa (máj. 4.) panaszt emel Temesvárott, hogy néhány szabad városi polgártól, akiknek a Maros nagy áradása miatt utjokat a temesvári kerületen át kellett hazafelé megtenni, az ujaradi vámszedő illetéktelen vámdijakat szedett be. (I. h., II. 370.) május 21. SOPRON. Dér. (Michel, 344.) május—június. LEIBIC. A hónap elején megindult esőzések, amelyek hat héten át tartottak (kb. június közepéig), nagy áradásokat okoztak, a fák gyökereit kimosták, hidakat, malmokat és házakat elvittek. (Weber, Leibitz, 147.) június 11. MAROS. A Maros áradásai miatt Erdélyből elmaradtak a sószállitások. (I. h„ II. 444.) június 25. PEST. „Jöhetvén csak dél előtt által a Dunán szél mia, az magyar posta elmaradt.” (Károlyi, V. 155.) július 2. NAGYRŐCE. (Gömör m.) Borzalmas fergeteges zivatar volt, dörgés, villámlás és libatojás nagyságú jég hullása. A jég még harmadik napon is látható volt. A felhőszakadás a papirosmalmot is elpusztította és számos állat belefulladt az árba. (Buchholtz, Tagebuch, 305.) nyár. SEPSISZENTGYÖRGY. A nyár annyira esős és kedvezőtlen volt, hogy az aratást tönkretette. (Vásárhelyi—Bogáts. Ij. LII. 1948 : 145.) szeptember 11. VERSEC. Du. 4—5 óra között borzalmas jégeső volt, amely a szőlőhegy tekintélyes részét elpusztította. (Baróti, I. 515.) szeptember. VERSEC. Szeptember végére kéri a szüret megkezdésének engedélyezését. (I. h., II. 175.) szeptember 22. UJPALÁNKA. A kerület megkezdi a szüretet és a kukoricatörést. (I. h„ II. 23.) november 26. MAROS. Szállítanának sót Erdélyből — 12.000 mázsát— ha a Maros „egészen be nem száradt” — elapadt — volna. (I. h., II. 444.) ősz. SEPSISZENTGYÖRGY. Az ősz száraz volt egészen az év végéig. (Vásárhelyi — Bogáts, Ij. LII. 1948 : 145.) december 25. LEIBIC. Ezen a napon kezdődött a tél a legkellemesebb tavasszá átváltozni, miután Márton napjától (nov. 11.) szakadatlanul tartott a tél dec. 25-éig. (Weber, Leibitz, 146.) 1735. BÁNSÁG. Az idén a gyakori esőzés sok kárt okozott. (Baróti, II. 332.) — BÉKÉS M. Nagy marhavész volt. (B. R. M. É. XI. 127.) — DUNA. „T. Posony vármegyében a’ Fekete viz 1735-ik esztendőben még Duna volt, most patak,” (Beszédes J„ Magyarországi, „Sas” II. 1831 : 114.) ERDÉLY. „Az eső sok kárt tett a tavaszi búzában; bort is keveset szűrtek, de ez azután jó édes volt.” (M. G. T. Sz. XII. 1905 : 76.)- ERDÉLY. Ebben az évben az állandó esőzések egész Erdélyben, mind a szőlőkben, mind a vetésekben nem csekély károkat okoztak; egyes helyeken a szüret előtt beállott rendkívül erős fagyok a szőlőket elpusztították, ezért kevés bor termett; másutt viszont sok és igen édes bort szüreteltek; a búza keresztje alig 10 10 Időjárási
