Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
144 1734 — 1735 a fákat gyökerestől kifordította. Ez az erdő ezután olyan volt, mintha a fákat erőszakkal lenyirták volna, s a fák egymagasságúak lennének. (Buchholtz, Tagebuch, 306.) május 29. MEYERDÜRF. (Ujpalánkai kerület) A falu terményeinek felét a jég teljesen elverte és megsemmisítette. (Baróti, II. 534.) június 24.109 SIJRÁNY. ,,Az Urnapi processiót engedte Isten szép üdőben végben vinnünk.” (Károlyi, V. 126.) július 19. NAGYAJTA. ,,. . . az példa nélkül való jégeső minden féle tavaszi gabonámat, zabot, árpát, hariskát, törökbúzát, kölest, alakort, az pénzeknek letétekben s devalvatiojában is több károm esett ötszáz forintoknál.” (Cserey M., 503.) augusztus. LEIBIC. Az aratás ideje alatt az esőzés teljes három héten át tartott, s a termények nagyrészt tönkrementek. (Weber, Leibitz, 146.) nyár. SEPSISZENTGYÖRGY. Az idei nyáron sűrűn volt záporeső, amely a földet igen termékenyítette. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 145.) szeptember 12. BÁNÁT, TEMESVÁR. 8-án megengedik, hogy a szüret megkezdésének időpontját a kerületek állapíthassák meg. VERSEC 12-én engedélyt kér a szüret megkezdéséhez, mert a szőlő már eléggé beérett; hasonlót jelentett ORSOVA. (Baróti, I. 168, 513. II. 246.) október. FELVIDÉK. A Vág kiáradt, a Sajó Miskolcnál és Szikszónál lépett ki medréből, de a termés bőséges volt. (Kolinovics, H. F.) november 30. BÁNÁT. A Denta kis hidját, valamint a Bürdai utón lévő két kisebb hidat, az árvíz erősen megrongálta. (Baróti, I. 462.) ősz. SEPSISZENTGYÖRGY. Az ősz enyhe volt, a tél első napjai is egészen februárig kellemes tavaszi időt hoztak. (Vásárhelyi—Bogáts, LII. 1948 ; 145.) december 15. BÁNÁT. Körözvény. „Miután a tartós, esős időjárás miatt kevés volt az őszi vetés, azért a tavaszi vetést erősen szorgalmazni kell.” (Baróti, I. 169.) 1734. ERDÉLY. A tél száraz volt, hasonlóképpen a tavasz is; a nyár azonban annyira esős, hogy időnként az egy óra alatt lehullott eső víztömege elképzelhetetlen volt. Az ősz ismét száraz volt, — csak Mindenszentek napja körül volt eső — november vége és december újból nagyon száraz és igen hideg volt. KŐHALOM és HALMÁGY szász községekben súlyos forró lázas betegség tört ki; az ebben szenvedő betegnek hideg, sőt jeges vízben kellett ülnie, mert enyhülést csak a hideg vizes kezelés hozott. December utolsó napjai azonban melegek voltak; a december 30-át megelőző éjjelen villámlott és mennydörgött. (Apor, Synopsis, XI. 191.)- EONYÓ. (Abauj m.) A hegyekről vadul leszáguldó viz okozott kárt. (Bakács, 120.) — SOPRON. Ez az év is száraz volt. Kevés, de jó bor termett. A gabona közepesen sikerült. (Bruckner Gottlieb; azonban Bruckner—Schürtz szerint valamivel több, de nem jó bor termett, 91.) 1735.* január. BÁNÁT. A temesvári kormányhatóság 29-én elrendeli, hogy NAGYBECS- KEREK és CSANÁD — tekintettel arra, hogy a Titza és a Maron áradásai110 * Czegei megfigyeléseit 1. a 2. (489. o.) Függelék alatt. 109 Károlyi Sándor ugyan június 25-én jegyzi fel, de Űrnapja június 24-én volt. 110 A tél igen enyhe volt — sehol a télről külön nem írnak — még Hennig sem említi meg ezt a telet. C. Weikinn (Quellentexte, IV. 204.) több téli áradást említ, de Ausztria nem szerepel.
