Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

tSEGESVÁR. Az árviz az 1653-ban épült kaput [a Bayergassbrücke mellett] a tornyával együtt alámosta és az összeomlott. (Kraus, I. 219.)

SOPRON. Szigorú tél, nagyon hideg és hóban gazdag volt. A szőlőtőkék megfagytak. A nyár is hideg volt, kevés bor termett, amellett savanyú is; a bor drága lett; gabona közepes termésű, takarmány sok termett. (Bruckner.)

1731.*

1730/31. tél. OLTHÉVIZ. Igen kegyetlen tél volt, október elejétől április első napjáig tartott. (Vásárhelyi Bogáts, Ij. Eli. 1948 : 145.)

tél. SOPRON. Szigorú telünk volt sok hóval és végig hidegekkel. (Bruckner.) március. 1. BLDA. „Ügy 1. Martiusban három órakor a’ jég áradása, Budán olly nagy vala, hogy a’ viz-városnak utczáin, hajóval jártak, a’ dunához közel lévő helyek el burittattak és némellyek el-mosattak.” (Kovács J, Krónika II : 132., Weikinn C., IV : 183.)

április 28. BRASSÓ. Napkeltekor vörös, vérszinü eső volt, a felfogott viz is megtartotta színét, sőt a falakon is látszott a vörösség. (10. Bielz, 60.) április 28. BRASSÓ néhány háztetőn és SÁRKÁNY (Fogaras m.) templomának tetején véreső nyomai látszottak. Ez azonban már ARISTOTELES szerint is megmagyarázható okból keletkezett.105 (Apor P., Synopsis, XI. 172.) június. BÁNSÁG. A Délvidéken a nagy áradások szűk termést eredményeztek és a lakosságnak egyéb károkat okoztak. (Baróti, I. 158.) szeptember. VERSEC. Az intézőség jelenti: az áradások miatt az ottani hivatalnokok állatai részére nincsen elég szénája, és hogy a katonaság adjon, arról szó sem lehet. (I. h. I. 510.)

november 17. LEIBIC. Észak felől rettenetes szélvihar kerekedett, úgyannyira, hogy a vidéken háztetőket, kéményeket hordott le. Leibieen elvitte a csűrök tetejét, valamint a katolikus templom feletti felső kert kerítését is szétrombolta. (Weber, Leibitz, 146.)

november 17. KÉSMÁRK. Félelmetes vihar volt, amely sok épületet feldöntött és erdőket pusztított. (Buchholtz, Tagebuch, 303.)

1731. ÁGOSTONFALVA. „Az 1731. az nagy szükségnek,drágaságnak miatta ágoston- falvi örökös jobbágyaim mind elbujdosnak Havasalj-földiben.” (Cserei, 1903: 503.)

DEBRECEN. Télen mérsékelt hideg, tartós tiszta napokkal; későbben esős, a nyár és ősz inkább hideg, mint meleg. Gabona és gyümölcs bőven termett. (D. M. K. 1831.)

ERDÉLY. „Irtóztató sok sáska ebben az esztendőben láttatott, el annyira, hogy mint egy 3 vagy 4 mértföldnyire sok helen a’ földet bé boritotta.” (Kovács, Krónika, II. 132.)

ERDÉLY. Az előző nyáron és ezen a télen borzalmas áradások voltak az egész országban, amelyek nagy károkat okoztak. (17. Bielz, 60.)

ERDÉLY. Ez az esztendő nyomorúságos, rossz és nehéz volt. A vetések nem hoztak termést és bor is kevés termett; olyan kevés, amilyenre a legöregebb emberek sem emlékeztek. A szőlő nem ért be, a gyenge mustot szüretkor

* Czegei megfigyeléseit 1. a 2. (487. o.) Függelék alatt.

105 Ebből látszik, hogy Apor P. ismerte Aristoteles Meteorológiáját, amelyben némi természettudományi magyarázatát adja a „véreső” jelenségének. Lásd még: KÉthly: Időjárási események 1700-ig. 135. old.