Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

J40

1731 — 1732

mégis forintjával árusították. Emellett nagy esők, sokszor zivatarok voltak, súlyos károkat okozó sűrű villámcsapásokkal, nemcsak Erdélyben, hanem csaknem egész Európában. Jégeső azonban — hála Isten irgalmának — kevesebb volt; felhőszakadások, áradások nem voltak ritkák; különböző betegségek is voltak, igy himlő, bélhurut, reuma, valamint szokatlan skorbutszerii bán- talmak; az általános bajokat mindenfelé különféle állatbetegségek is növelték. (Apor, Synopsis, XI. 173.)

— MAGYARPOLYÁN. Nyáron és ősszel állandó záporeső, ilyenre még nem emlékezett a mi nemzedékünk; a mezőn minden növény szépen hajtott; a közutak tönkrementek. A sok víz kövekkel és homokkal hordta be a szőlőket és a jég sok szőlőben tett kárt. Az ősz a sok zápor után, mindenki várakozása ellenére nagy meleget hozott. A marhavész sok istállót tett üressé. (Pető, 341., Tóth E., Rendkívüli)

— OLTHÉVIZ. Az élelem hiánya miatt az emberek nagy számban vándoroltak ki

a Kárpátokon túlra, úgyannyira, hogy sok község lakatlanná vált. Ezenkívül egész Erdélyben marhavész pusztított. (Vásárhelyi —Bogáts, Ij. LII. 1948 :144.)

SOPRON. A nyár száraz és hideg. Kevés bor és gabona termett. A bor nemcsak kevés, hanem savanyú is. Gabonatermés közepes. (Bruckner.)

1732.*

1731/32. tél. OLTHÉVIZ. Az idei tél igen magas hóban gazdag volt, s eltorlaszolta az utakat is. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 144.) február 2. CSÁKÓVÁ. Az árvíz annyira megrontotta a vízimalmot, hogy javításra sem érdemes. A malomépület is bedőléssel fenyeget s a víztől való elsodrásától kell tartani. (Baróti, I. 461.)

március 22. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. „Kezdtem az tavasz vetéshez.” (Károlyi,

V. 46.)

március 24. OLTHÉVIZ. Nyugat és kelet felől nagy mennydörgést hallottunk.

(Vásárhelyi Bogáts, Ij. LII. 1948 : 144.) április 10. SURÁNY. „concludáltatott [befejeztetett] az tavaszi vetés, ezen egész jószágomban kölesen, kenderen kívül.” (Károlyi, V. 47.) április 12. TEMESVÁR. A nagy szegénység és a sok menekült miatt csak nehezen gondolható az adó behajtása. (Baróti, I. 400.) június 3. SURÁNY. KIRÁLYFA. „Ezen pünkösdi napokban [pv. jún. 1.] áldotta meg Isten az szomjú földet szép esőkkel, kiért legyen áldott szent-neve.” (Károlyi, Önéletleírás V. 52.)

június 4. POZSONY". „Feltisztulván, ebéd után mentem bé Pozsonyban.” (Uo.) június 8. POZSONY. „Medardus napján szép idő volt, ...” (Uo.) július 5. DEBRECEN. „Déliesti 5 órakor isten itéletibül nagy zür-zavar, szélvész és idő támadván, Péter lián Szíj jártó Gergely házát az Isten nyila esvén megemésztette, rendkívül való jégesővel, amely a városon és kömyül vala úgy hogy edgy tyukmony [tojás] nagyságú és öt, hat s közel hét lat106 nyomása is közülük találtattak, . . .” (Debrecen városi jegyzőkönyv 1732 : 212.) július 9. L1PPA, GESENC, ALLIOS, GABLOS és HIDEGKÚT (Guttenbrunn) szőlőiben a jégverés a legsúlyosabb károkat okozta. (Baróti, II. 75.)

* Czegei megfigyeléseit 1. a 2. (488. o.) Függelék alatt.

106 Egy lat kereken 18 gr, tehát a jégszemek súlya 9, 11, ill. 13 deka.