Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
138 1730 esőnek mondtad volna, hanem inkább hosszúkás és négyszögletes102, mint kerek jégdaraboknak. Súlyuk egy font (560 gr.) fölött volt. (Trausch, Oltardinum. H. F.) 1730. A DUNA Hazánk felső szakaszán is kiöntött.103 (Zawadowsky, I. 34., Tőry, 190.)- DUNA. „Nagy zápor esső és főlhőszakadás által a’ Duna egyébb vizekkel együtt el annyira meg árada, hogy az egész Csalókőz el borittatott, mely által a’ gabona és szénában nagy kár lett ... ” (Kovács, Krónika, II : 132.) — ERDÉLY. Az árvizek nagy károkat tettek. (Quellen, Brassó, IV. 135.) — ERDÉLY. Ez az esztendő olyan csodálatos volt, amilyenről századokon át alig lehet hallani. Ugyanis a tavasz elejétől az ősz végéig rendkívüli esőzések voltak. Ennek következtében hallatlan árvizek támadtak, amelyek sok embert és állatot elpusztítottak. Az óriási esőzések elárasztották a dombokat is, összezúzták vagy hasznavehetetlenné tették a malmokat úgy, hogy az embereknek a gabonát örletésre 5—6 mérföldnyire kellett a malomba vinniök — és még igy is — a malmok hiánya miatt, majdnem általános éhínség támadt. A búzának volt ugyan szalmája, de egy kereszt alig adott mérő magot, sőt voltak helyek ahol három-négy keresztből alig lett egy mérőnyi; a tavaszi vetések csaknem az egész hazában semmit sem termettek; szintúgy gyümölcs sem termett. Az állandó esők miatt a szőlő nem ért be, végül az éretlen fürtök erős fagyot is kaptak [kora ősszel] és annyira elfagytak, hogy majdnem semmi bor sem lett; ami pedig mégis termett, az az ecetnél is hitványabbra sikerült. Egyes ritka helyek kivételek voltak, mert ott közepes volt a bortermés. Az árvíz elöntötte a szénapajtákat, azért ami széna termett, az igen rosszá vált. (Apor P., Synopsis, XI : 171; hasonlóan ír dr. Kiss Ernő, M. G. T. SZ. XII. 1905 : 76.) — KADARKÚT. (Somogy m.) A széna, szalma és takarmány hiánya miatt a tél (1729/30.) folyamán 29 kadarkúti jobbágynak több állata hullott el. (Mózner L., Festetich) — MAGYARPOLYAN. Télen mérsékelt hideg volt, elég sok hóval; március, április és májusban kedvezőtlen idő. Az aratás július közepén kezdődött, a nagy jég sok helyen kárt tett. A földekről kevés termést hordtak be, bár a mi vidékünkön a gabonatermés közepes lett, de gyümölcsféle nagyon kevés volt. Október 9-én erős harmat [dér] és fagy volt, ettől a gesztenye stb. megfagytak. Savanyú és keveset érő bor termett. Október 9-én nagy hó esett, s oly hideg lett, hogy lefagyott a mogyoró, a gesztenye és a szőlő is. A lefagyott tőkékről bőségben, de olyan savanyú bort szüreteltek, hogy inkább csak a szomjúságot oltotta, minthogy mámort okozott volna. Okt. 25-én megint nagy hó esett, a fákat összetörte. (Pető, 341., Tóth E., Rendkívüli.) — NAGYKÖRÖS. ,, . . . ennek a századnak harmadik tizedében104 Nagy-Körössön, Karácson innepében, menydörgés, villámlás és égi tsattogás volt . . (M. K., 1799. jan. 4.) — OLTHÉVIZ. Tavasz kezdetétől az ősz végéig állandóan esett az eső, a vetés mind tönkrement; az árvíz Erdély nagy részében igen gyakran elöntötte a réteket és szántóföldeket; az Olt hétszer lépett ki medréből. (Vásárhelyi — Bogáts, Ij. LII. 1948 : 144.) 102 Ez a második eset amely négyszögletes alakú jégszemeket is említ. Lásd Rókus. 1727 jún. 123. o. 103 Ausztriában nagy árvíz volt, számos hidat elsodort. (Weikinn C., IV. 179.) lói 1721 —1730 között egyetlen karácsonyi zivatar feljegyzését nem találtam.
