Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1730 137 augusztus 25. KÉSMÁRK. Napkelte után kis szeinergés volt; 7 órakor a Liptói havasok alatt a nappal szemben szivárványszerű vízszintes sáv jelentkezett, de színezése csak gyenge volt. Buchholtz „Indem trabeam”-nak nevezi. (Uo.) szeptember. EPERJES. 19-én igen fülledt és du. 3 órakor erős zivatar tört ki, galambtojás nagyságú jéggel, amely a termést elverte, és a gyümölcsöt is pusztította; a városban a háztetők zsindelyeit áttörte, a kelet felé néző ablakokat megrongálta; ez a jég a város körül pusztított, mig a környező falvakban csak heves záporeső volt. (I. h., 1730 : 1312.) október 6. OLTHÉVIZ. Ebben az évben ezen a napon kezdett havazni és 7 -9-én is bőségesen volt hó. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 144.) október 15. SURÁNY. „Eodem [ugyanakkor] éjtszaka nagy hó esett, úgy hogy 16 bokáig érő hó volt.” (Károlyi, I. 379.) október. EPERJES. A hónap igen nedves és túlkorán állott be a hideg, igy már 9-én a hegyeket hó borította, 14- és 16-án a vidéket idelenn is hó fedte; a beállott eső a síkságon lévő havat elolvasztotta, a hegyeken megmaradt a télies jelleg; 13-án éjjel a fellépett erős fagy a hegy alján a mélyebb szőlőkben nagy kárt okozott, s a jó szüret reménye eltűnt. (Nachrichten, 1730 : 1383.) október. KÉSMÁRK. A hegységet az egész hónapon át felhők borították, 8. és 11. kivételével, amikor a csúcsok láthatók voltak ... (I. h. 1384.) október 20. TEMESVÁR. Néhány nap óta ezen a vidéken zöld ködöt figyeltek meg, erre az emberek között valamely betegség lépett fel és sokan meghaltak. Az itteni várőrség is naponta 8 — 10 embert vesztett. (I. h., 1730 : 1426.) november. EPERJES. A hónap eleje kissé száraz és hideg volt, második felében és a vége felé esett és havazott. (1. h., 1730 : 1439.) november 17. KÉSMÁRK. Borzalmas szélvihar volt, amely a Tátra aljában lévő falukban pusztított. LÁNDOKBAN egy csűrt 50 kalangya árpával a magasba emelt s szétszórt. POPRÁDON és SZEPESSZOMB ATBAN a templom tetőzeteket lerombolta. Ez a vihar az országban sok helyen pusztított. A vártemplom szép rézfedelét megrongálta. (Bredetzky, Neue Beyträge, 51.) november 26. MÁRTONTELKE, (Nagy-Kiiküllő m.) Villámcsapás következtében kilenc ház leégett. (Apor, Synopsis, XI : 171.) ősz. TOKAJ-HEGYALJA. A nedves, hűvös időjárás — mint 1716-ban az idén is július közepéig tartott, ettől kezdve egy hónapon át ugyan derült meleg idő járta, mégis szeptemberben barátságtalan, hűvös, esős idő volt; október korai fagyokat hozott, s a 15-i erős fagy a szőlőben komoly károkat okozott; a szőlőfürtök rothadásnak indultak, s szüretkor egyetlen ép, ehető szőlőfürt nem akadt. Nedves, esős időben történt a szüret, kitűnt, hogy nemcsak kevesebb termett, mint tavaly, hanem még a minősége is igen rossz, xigyhogy 1716 óta rosszabb borév nem fordult elő. A bor mégsem volt olyan savanyú, mint 1716-ban; közönséges asztali bornak megfelelő, egészséges bor . . . Reimann (Nachrichten 1730 : 1408.) december. EPERJES. Kezdete enyhe; 7-étől kezdve gyakrabban havazott, télies lett az időjárás s a hónap végéig folytatódott. 10, 12, 16. és 20-án havazott s a hó megszaporodott. (I. h., 1730 : 1497.) 1730. BESZTERCE alsó vidéke. Nagyobb jégszemek estek, mint 1681-ben101 Nagyszebenben. A zivatar Ny felől jött. „Ha láttad volna kedves Olvasó, nem jég101 Lásd Réthly: Időjárási események 1700-ig 224. o. A nagyszebeni jégszemek átmérője 45 mm volt.
