Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
114 1725—1726 nak és délnek nincsenek előhegyei, hanem előtte van az alföldi sik vidék, ahonnan a zivatarok szabadon vonulnak fel ... Itt nagyobb az aszúsodás s általában jóval későbben szüretelnek, majdnem november közepén, hogy az éjjeli fagyok is javítsák még a szemek jóságát. Az idén a bortermés kevesebb és gyengébb lett, mint tavaly, a jégverések és a sok eső miatt. A szemek felrepedeztek, kifolytak. Az 1724 évi bor elvesztette édességét, de szesztartalmát és színét megtartotta, s jóízű bor lett, amit az ideitől nem várhattunk. Reimann (Sammlung, 1725 : 412.) november. KÉSMÁRK. A vetés szépen növekedik, a napvirágok, [napraforgó, Helianthus] még szépen virítanak. A gabona ismét olcsóbb lett. (I. h. 513.) december 25. KÉSMÁRK. Reggel itt egy holdgyűrűt figyeltek meg. (I. h. 1725 : 642.) december. EPERJES. Téliesen indult, a még eléggé meg nem fagyott földet 8—13-án elég nagy hó borította, és mert a hó fekve maradt, 19—20-án az újabb hó még növelte. Jó tartós számit ígérkezik. (Sammlung, 1726 : 154.) december. KÉSMÁRK ... 7. erős É-i szél, förgeteges idő . . . 30. éjjel havazott, és délig tartott a hófúvás. 31. derült és hideg. BÉLÁról LÁNDOK felé hajtotta szánját egy asszony, de megfagyott és a lovak holtan hozták falujába. (I. h. 1725: 613.) december. KÉSMÁRK. A szántóföldeket néhányszor elborította a hó, de a viharos szelek azt hamarosan elhordták. A gabona ára — a zab kivételével — csökkent. (I. h., 1725 : 640.) Ősz. BÁNÁT. Áldásos bő termés 1724-ben. Kormányzósági rendelkezés: „Behaj- tandók az adóhátralékok.” (Baróti, II : 135.) 1725. BÁNFA. (Pozsony m.) Pestis dúlt, melynek emlékére fogadalmi kápolnát emeltek. (M. Vm. és V. Pozsony, 31.) — EPERJES. A rend szőlőiben ebben az évben nagy terméshiány volt, és ennek következtében kénytelenek voltak a bort készpénzen venni. (História Eperj- esiensis, H. F.) — GYÖNGYÖS. „Nagy szárazság volt, s ez évben nagyon gyakoriak voltak az erdő- és mezőégések.” (Ethei Sebők, Gyöngyös 198.) — MAGYARORSZÁG. Nagy olcsóság Magyarországban: 7—8 font súlyú fehér búzakenyér 1 kr., 3 font marhahús (s Debrecen körül 5—7 font) 1 garas; 1 borjú 6—8 garas; 1 nyúl 2 garas, 1 őz 6—12 garas; (Dr. Brükmann Zebenben, Sáros megyében 1 őzet 6 garasért látott venni.) 1 kalkuttai kakas [pulyka] 12 kr., 24—30 tojás 1 garas stb. (Schwartner, I: 345) — SOPRON. Ez is száraz év volt. A bor és a gabona csak közepes termést adtak. (Bruckner.) TÁLLYA, LISZKA. „Bártfa tulajdonát képező szőlők TÁLLYÁN: a Tökösmái, Bányász, Kis- és Nagy-Nyerges, LISZKÁN: a Sajgó, Margittá, Füzes, Nagy- és Kis-Rány; ezidei bortermése 237 hordót tett ki.” (Myskovszky, 128.)- ZSOLCA. Az árviz [Sajó] nagy pusztítást okozott. (Borovszky, Borsod I. 161.) 1726.* 1725/26. BÁNSÁG, (máj. 20.) A szigorú tél az állatállományban nagy veszteségeket okozott, ezért a Kamara a bárányokból a tizedet erre az évre elengedte. (Baróti, I.: 145.) * Ozeget megfigyeléseit 1. a 2. (486. o.); EPERJES 1. a 3. (491. o.) Függelék alatt.
