Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1725 1 13 KÉK-i szél. 9 12. erős havazás a hegyekben, a hó igen gyakran a hegyek lábáig ért. Itt állandóan esett, s oly hideg volt, amilyen sokszor tél derekán sincs. 27. szép meleg nap, amilyen egész augusztusban nem volt. (Sammlung, 1725 : 200.) szeptember. KÉSMÁRK. Sok gabona már a kazlakban, a learatott árpa a sok felesleges eső miatt kicsirázott. A káposzta nagyobbrészt jól sikerült, ahol a viz be nem iszapolta. (I. h. 293.) szeptember 2. KÉSMÁRK. Erős zivataros eső villámcsapásokkal. Vorbergben gyújtó villámcsapás: 10 csűr a gabonával együtt elégett. 2 —3-ára éjfél után LIPTÓ- SZENTMIK LÓSON egy a Vág melletti malom mellett, majd nappal a malomba csapott be a villám. [Annak igen részletes leírása.] Ezen község közelében KIS- PALUGYA faluban egy hársfát sújtott a villám, amely meggyulladt, de eloltották, mert különben a falu leégett volna. KIRÁLYLEHOTÁN a villám néhány házat felgyújtott, VERBITZA földjén — Szentmiklós mellett — pedig két kazlat gyújtott fel. Egy gabonakazalba bujt szolgának csak a haját perzselte meg a villám ... (I. h., 1725 : 302.) október 17. DARLAC. (Kis-Kükiillő m.) „Jövőhéten szüret.” (Apor levele, 1.178.) október. EPERJES. . . . Újból meleg barátságos idő, amilyen június kivételével egész nyáron nem volt, annak a latin közmondásnak igazolására, hogy „quod nec praematurus calor verno tempore, nec frigus tele autumnale durabile sit.80 (Sammlung, 1726 : 154.) október. KÉSMÁRK. 1. reggel eső, majd szép idő, éjjel erős zápor, 2—3. borult, ez eltartott 5-éig, enyhe idő, a hegyeken keveset havazott, itt kis szitáló eső; 5-én igen szép kettős szivárványt figyeltek meg, 6—8. derült idő hideg Él-i széllel, 9—15. derült idő, élénk ÉK-i széllel, 18-án délig eső s meglehetősen hideg, a hegyeken magas hó hullott, ÉÉK-i szél, 19—21. derült, délben meleg, de estefelé és éjjel erős fagy, 22. havazás és eső délig, éjjel derült, a mocsarak és az állóvizek befagytak. É-i szél, 24. éjjel igen erős fagy, majd újból enyhe idő, ami eltartott a hó végéig, de reggelenként mégis mindig kissé zord volt a levegő. (Sammlung, 1725 : 388.) október. KÉSMÁRK. Bár az ősziek vetésével az emberek elkéstek, mégis minden szép fejlődésnek indult. A gabona továbbra is olcsó maradt. (I. h.: 407.) ősz. TOKAJ-HEGYALJA. R égi tapasztalat szerint, minden 10 évben kitűnő bor terem és igy ezidén is az volt várható, mert 1715-ben volt ilyen termés, s azóta sem. Ennek meg van a maga oka, azonban ezidén épp az ellenkezője történt, mert még megfelelő bor sem termett. Valamivel jobb volt, mint az 1723 évi, de az 1722-i mégis kellemesebb volt, mint az idei. Ennek oka az időjárásban keresendő. A szőlő korán elvirágzott, s ettől kezdve különösen július végétől egész szeptemberig bezárólag nagyobbrészt esős idő volt, a sok nedvesség ártott a tőkéknek, s hozzá a hideg időjárás megakadályozta vagy késleltette a fürtök érését. Ezért lett a termés később. Ugyancsak nem volt dinnye, szilva, uborka s más gyümölcsök zamata sem volt megfelelő. A sok esőzés miatt Zemplénben — ahol a legkiválóbb borvidékünk van augusztusban gyakran volt árvíz, mégpedig oly nagy, amilyenre az emberek nem emlékeztek Káros volt a korai jégverés is, ui. amikor a szőlő levelei még nem nyújtanak elég védelmet. . . Az első jégkárt június 8-án, a másodikat augusztus 24-én szenvedték el, s a harmadikat TOKAJBAN és TARCALON október 6-án ! Ilyen kései jégverés nálunk elég ritkán fordul elő. Ennek a két helynek, nyugat80 „Tavasszal a túl korai meleg nem tartós, sem pedig ősszel a túl korai hideg.” 8 Időjárási
