Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

110

1725

és a városi vízvezeték sem adott vizet. A vizet venni kellett. De ettől a szárazságtól eltekintve, a szántók nagyon szépek voltak, s a gabona ára sem emelkedett. (I. h. 375.)

május 6. KOLOZSVÁR. „Az méheknek most jó ideje jár, talán az Isten az keveset megszaporitja. Az Mezőségen az búza igen apró, kevés eső jár.” (Apor levele feleségének, II. 172.)

május. EPERJES. Ez a hónap igen nedves és hűvös volt. 24. éjjel erős zivatar, s erős jég is hullott, a DK felé eső hegyek falvaiban nagy kárt okozott. TÁLLYA, MÁD és LISZKA szőlői is kaptak jeget. (Sammlung, 1725 : 462.)

május. KÉSMÁRK. 23. körülöttünk egy borzalmas zivatar. Egyes helyeken, a felsőbb vidékeken felhőszakadások voltak, s a Poprád sok állati hullát hozott magával, de nagy a hőség. ÓLESZNÁN [Felsőerdőfalva] oly hatalmas jégeső volt [valószínűleg 23-án], hogy a jégszemek libatojás nagyságnyiak voltak, s nagy káruk bizonyítására jégszemeket vittek be Lőcsére, a megye székhelyére. Május nagyobbrészt hideg volt. (I. h. 463.)

május, EPERJES. A szőlőtőkéken77 oly sok fürt van, amire évek óta nem volt eset. Az a mondás járja, aminek valamilyen igaza van, hogy Magyarországon minden 10 évben remek borok teremnek, erre van kilátás ezidén is. 1715 óta igazi jó borok nem termettek. A cserebogarak április végével adtak életjelt magukról, s egész májusban nagy tömegben voltak láthatók, annyira, hogy különösen a szilvafákban nagy kárt okoztak, s ha a május végi gyakori eső nem csökkentette volna kártevésüket, még nagyobb kárt tettek volna ... A kertekben a földi bolhák tettek nagy kárt. (I. h. 500.)

május. SZABOLCS M. Oly magas fű nőtt egyes megyékben, különösen Szabolcsban, hogy alig volt benne a barom látható, annak ellenére, hogy egyes nyájak több ezer darabból állanak . . . Miután az állatállomány nem volt képes lelegelni a füvet, a lakosság kénytelen volt tél felé több helyen azt felgyújtani.. . . (Sammlung, 1725 : 513.)

május 6. UDVARHELY. ,,. . . itt is volt az nap égiháború, de nem oly mértékben, ellenben az malommester most jött ki megint az Bálványos vára építéséért; s azt beszélli, hogy Udvarszéken BOTFALVÁNÁL olyan csattogás volt, hogy soha olyat nem hallott . . . , ellenben a Mezőségen semmi sem volt ...” (Apor levele, II. 172.)

május 8. KOLOZSVÁR. „Az méheknek most jó ideje jár, talán az Isten az keveset megszaporitja. A Mezőségen az búza igen apró, kevés eső jár.” (I. h. 172.)

május 18—19. KÉSMÁRK. Nagy holdgyűrűt észleltek, 19-én pásztás eső és jégeső követte. (Sammlung, 1725 : 502.)

május 19, 23. KÉSMÁRK ,,. . . du. heves, nagy záporeső, az földművesek alig tudtak lábukon megállani, mert a hömpölygő viz a földet is elsodorta. Sok helyütt újból kellett vetni. Ez az Aranyhegyen történt Vt mérföldnyire a várostól; a városban csak záporeső volt. 23. Felhőszakadás FARKASFALVÁN megrongálta a korcsmát; ILLÉSFALVÁN száz holdnyi területen tett kárt s sok marha megfulladt.” (I h. 507.)

június. 8. EPERJES. A jég kárt tett Tokaj-Hegyalján a szőlőkben. (Sammlung, 1725 : 574.)

77 „Von denen warmen Tagen und kalten Nächten in Ungarn.'’ megjelent kisebb közlemény jelzi, hogy db. Fischeb Dántel — Liptó m. főorvosa — tanulmányt ír majd arról, miért oly melegek a nappalok és hidegek az éjjelek Magyarországon . . . Eddig nem akadtam ennek a dolgozatnak nyomára (Sammlung, 1725:514.)