Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1725 111 június. EPERJES. Igen bőséges szénatermés, de a sok viz időnként elvitte és a réteket eliszapositotta. (I. h. 609.) június. KÉSMÁRK. 6. hideg ÉK-i szél, úgyhogy fűteni kellett. A hegyeken kevés hó esett, itt némi kis eső. 7. A hegyeken le a törpefenyőkig az éjjel sok hó hullott, erős KÉK-i szél,... A közeli MENYHÁRDON a nagy jégeső kárt okozott, 14-én LEIBICben a villám kétszer lecsapott, de nem gyújtott. (I. h. 574.) június. EPERJES. Reimann jelentése szerint: Igen nagy mennyiségű szúnyog okozott esténként kellemetlenséget ... A sok esőtől elmocsarasodott helyeken igen nagy tömegekben jelentek meg. A hőség után vérhas is fellépett. . . . (1. h. 627.) június. KÉSMÁRK. 21 -én, az év leghosszabb napján meg akarták figyelni, hogy a Tátra melyik két csúcsa között nyugszik le a Nap; szivárványszínű felhőt észlelt Buehholtz, egy órával mielőtt a Nap lenyugvóban volt. Egy vízszintes felhőpad feküdt a Nap felett teljes szivárványszinekkel, s minél inkább szállott le a Nap, annál élénkebb volt a jelenség, s nyugta után még egy negyed órán át tartott, amig a felhő eloszlott. (I. h. 619.) június. JABLANICA, PLAGOVA községeket oly jégkár érte, hogy a hatóság az idei adójukat elengedte. (Baróti, I. 233.) június 16. ORAVICA. A vizek annyira kiáradtak, hogy az utak iárhatatlanokká váltak. (I. h. II. 403.) július. KÉSMÁRK. 15. LŐCSÉN és CsüTÖRTÖkhelyen pusztító jégverés 18. páraemelkedett, amely felül napnyugtakor vörösen megvilágított volt, . . . erős dörgés is volt. (Lo.) július. KÉSMÁRK. A sok eső miatt kellemetlen volt a széna kaszálása. A gabona szép gazdag termést adott, de a záporok megdöntötték, s igy sok volt az üres kalász. A jég sok helyen mind a gyümölcsben, mind a gabonában nagy kárt okozott. (1. h. 50.) július 17. KARÁNSEBES, ÜRSOVA, ALMÁS, UJ PALÁNK A, LIPPA, PANCSOVA és TEMESVÁR kormányzósági kerülete jégkárt szenvedett. Községeinek adó- elengedést nyújtottak. (Baróti, I. 143.) július 31. VERSEL', kormányzósági kerületben a jég mindent elpusztított. (Baróti, 1. 503.) augusztus. EPERJES. Szélsőségesen nedves és hűvös, esős. Ennek következtében áradások keletkeztek, mint amikor tavasszal hóolvadáskor szokott lenni, sok szénát is elvitt, a szántókat eliszapolta; 25 esős nap volt összesen! A szomszédos Zemplén megyében az ottani folyóvizek gyakorta kiáradtak, amilyen áll.tólag emberemlékezet óta nem volt. (Sammlung, 1726:153.) augusztus. KÉSMÁRK. 2. kevés eső, este erős zivatar, 3, 4. hideg eső, iszonyatos szélvihar, amely nemcsak a falvak szalmakazlaiban, hanem a kertekben is nagy kárt okozott, mert a gyümölcsfák gazdag termését lerázta, egyes fákat eltört. NyÉNy felől a hegyeken havazott, s a hó leért a törpefenyőkig, 5. erős vihar állandó esővel, a hegyeken még nagyobb hó hullott; Itt a városban oly hideg volt, hogy fűteni kellett s a bunda is jól esett. 2-án a villám MALDUR községben lecsapott és két ház leégett. (Sammlung, 1725 : 143.) augusztus. KÉSMÁRK. Jó termés, de nehéz aratás, jóformán nedvesen úgy lopták be a földekről. A len jól sikerült, úgyszintén a borsó és lencse; a tatárka azonban rossz termést adott. A POPRÄD áradása a mélyebb helyeken sok kárt okozott. A VÁG iszonyatosan megáradt, s LIPTÓ, TLRÓC, TRENCSÉN és NYITRA megyékben igen nagy volt a kár, a learatott gabonát — amely csép- lésre várt — elhordta . . . (Sammlung, 1725 : 165.)
