Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1725 109 január. KÉSMÁRK. 1-én reggel kissé borult, hideg, du. szép idő. Ha a prognózis, mely szerint „Fertilis annus érit, fuerit si prima serena”, „Bő termésű lesz az év, ha kezdete derült volt.” igaz, úgy közepes termésű esztendőt várhatunk. 11-én Nap délben mint egy sötét vörös rézlemez volt látható, hasonlóan a Holdhoz teljes fogyatkozás alkalmával, 27-én este nagy fehér holdgyűrű, amely a Hold közelében vöröseszöld volt, (Uo.) január. KÉSMÁRK. A földet általáb an nem fedte hó, mert nem volt tartós. A gabona ára nem változott. (I. h. 42.) február. EPERJES. Hideg és derült, (Sammlung, 1725 : 121.) február. KÉSMÁRK. A gabona ára változatlan, csak a zab lett drágább. Itt gazdasági szabály: Ha az ár Pál napjára nem emelkedik, az a vetésig tűrhető marad. És ez itt többször bevált. A földeken legtöbbször nem volt hó, a szelek elfuj- ták. (I. h. 140.) február 26. KÉSMÁRK. Reggel 3 órakor fehér sűrű holdudvar, mely mindinkább sárgult. Majd egy világos, vörös sáv vette körül, efelett újból egy sárga gyűrű sötét peremmel. ÉK-i szél fújt. Előző nap este kemény, viharos szél keletkezett. (1. h. 147.) február. KÉSMÁRK. Mária tisztulása napja (febr. 2.) parasztregulája szerint: „Sole micante die purificante, nix érit major quam ante”75 76. Ez most meglehetősen bevált, mert márciusban meg nem felelő időben (12, 16 és 19-én) nagy hó esett a hegyekben, a völgyek megteltek s a fatönköket alig lehetett leszállítani; néhány paraszt meg is sérült. (I. h. 230.) március. EPERJES. Február időjárása 8-áig folytatódott, ekkor enyhült s felváltva borult, majd tiszta idő 20-áig. Ekkor újból tiszta idő, amely a hó végéig tartott. Többször havazott, 12 és 16-án igen erősen, de nem volt tartós. ... A derült éjjelekkel együtt járt erős fagyok miatt a fák nem rügyeztek s az erdei virágok sem bújtak elő. (Sammlung, 1725 : 229.) március. KÉSMÁRK. 12. igen mély hó. 13. reggel borult, délben olvadás, a földekről a hó eltűnt, a sok viz és a patakok befagytak. A Poprád jegén folyt a viz. 16. csúnya fergeteges idő, több, mint y2 rőfnyi [kb. 40 cm] mély hó, melynek fele estig elolvadt, mert DDK felől esett. 18. reggel hideg, a nem mély árkok jege befagyott, s kocsival járhatók voltak. 24. igen hideg, y2 rőfnyi hó. 29, 30. havazott, 31. reggel nagy hideg. Az idén nem volt igazi jégzajlás, mert a jeget a gyakori, felülről befolyó vizek elenyészi ették. (I. h., 230.) április 6. HÁROMSZÉK. ,,. . . szár középig érő hó volt.” (Apor levele, II. 164.) április 13. KOLOZSVÁR. ,,. . . szár középig való hó lett, mellyel a vetések igen szépen megújultak; a tavaszit is most vetik: ... a hideg miatt a kőművesek nem vakolnak.” (I. h., 167.) április. EPERJES. Hideg, ködös, de mégis száraz .... A fű nem bújt elő, s a tavasziak alig keltek ki és nem fejlődtek eléggé ... a fák sem rügyeztek ... (I. h., 1725 : 345.) április. KÉSMÁRK . . . 19. reggel eső, de a parasztregula szerint nem soká tartott. Egy itteni szlovák közmondás szerint: Korai eső, asszonyt fogyaszt, kutyát sántít s nem tart soká.78 (Uo.) április. KÉSMÁRK. Á] hmIis szárazsága miatt a káposztafélék legnagyobbrészt elszáradtak; szántani sem lehetett. LŐCSÉN a kutak nagyrészt elapadtak 75 „Ha Mária tisztuláskor ragyog a nap. nagyobb hó lesz utána és nagyobb fagy.” Medard mellett a legelterjedtebb népies időjárási szabály. Magyar változat. 76 Magyar közmondás szerint: Reggeli vendég nem marad sokáig.
