Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

108

1724 — 1725

22. Reggel borult és hideg É-i szél, majd enyhe idő. Hó és eső felváltva. Este nagy hópelyhek.

23. Reggel félig tiszta és hideg, du. derült és hideg, éjjelre É-i szél.

24. Reggel derült és igen hideg. Ez volt a legnagyobb hideg, amely az éjjelbe folytatódott. — Eddig a 12 nap időjárása.74 (Buchholtz, Sammlung 1724:576.)

december. 24. KÉSMÁRK. Este 7-kor nagy holdgyürü, amely éjjel 10 óra körül eltűnik. (I. h. 619.)

1724 —DEBRECEN. ,, .. . borongós és esős nyár.” (D.M.K. 1831.)

—LISZKA. ,,A város (Bártfa) tulajdonát képező liszkai szöllők termése 133 hordó bort tett ki.” (Myskovszky, 127.)

—ERDÉLY. Sok eső járt és marhavész is pusztított. (M.G.T.Sz. XII. 1905 : 76.) —NAGYENYED. Igen termékeny év volt, nagyon kiváló bor termett, de kimondhatatlan pénzhiány keletkezett. (Vásárhelyi-Bogáts, Ij. LII. 1948 : 143.)

— RÁCKEVE. ’’Kemény fagylaló Decembris”. „Esős esztendő fagylaló derekkel.” (Magdics, 143, 183.)

—SOPRON. Igen gazdag bortermő év. Oly sokat szüreteltek, hogy nem volt elegendő hordójuk, nem tudták hová tegyék a sok bort. Minősége is jó közepes. Gabona is jó termett, takarmányban sem volt hiány. (Bruckner.)

— SOPRON. Tavasszal dér volt és cserebogár-kár. Gyenge bor termett. (Michel, 343.)

1725.*

1724/25. DEBRECEN. Hideg tél, sok hó, hives tavasz; szélvészes nyár, ősszel sok eső. (D.Vl.K. 1831.)

1724/25. NAGYENYED. A tél elég kemény és hideg; csak hó kellett volna, mert ebből egész télen alig láttunk valamit. (Vásárhelyi-Bogáts, Ij. LII. 1948 :143.)

1724/25. RÁCKEVE. ,,... nagy irtóztató hosszas tél, melyhez is hasonlót soha senki sem ért, nem tapasztalt, még az öreg régi emberek közül is, úgy hogy majd egész öt hónapig tartott mind keménységének, mind kegyetlenségének megszűnése nélkül, hogy mindenféle marha és jószág, még karácsony előtt beszorulván egész Sz György napig (ápr. 24.) ki nem mehetett. És mivelhogy otthon is a takarmány elfogyott, annyira eléheztenek a szegény barmok, hogy aztán tavaszra kelvén, úgy döglött, hogy egymást érte, mindenféle barom. Akkor még a vadak is elfogytanak, kivált a nyulak annyira, hogy azután csak ritkán látott ember; hasonlóképen a fogoly madarak is, úgy hogy három, négy esztendővel is azután nem látott senki is. Akinek szénája és takarmánya volt, úgy eladta, ahogy akarta, valamint tartotta. A termény drágább volt a marhánál és nagy nyereség volt, ha ki megszorulta, ha feléből kiteleltette valaki.” (Magdics, 117.)

január. EPERJES. Az óv nedves, enyhe idővel indult, amely mintegy a hó közepéig tartott, ezt követőleg végig tartós hideg és derült idő volt. (Sammlung, 1725 : 19.)

* Czegei megfigyeléseit 1. a 2. (485. o.); EPERJES 1. a 3. (491. o.) Függelék alatt.

74 Első és egyetlen eset. hogy Buchhoi/tz ilyen részletes időjárás leírást ad a „Luca napját” követő 12 napról, illetve éjjelről. Meg vagyunk győződve, ő maga sem hitt az ezekre a napokra alapított egy évre szóló prognózisban, de mégis egyszer feljegyezte s kuriózumból közölte megfigyeléseit. Érdekes, hogy majdnem havonta említ egy-egy parasztregulát és néha meg is magyarázza azokat.