Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1741 103 ősz. SEPSISZENTGYÖRGY. ,,Az ősz elég kedvező volt, de a hideg erős szél majdnem az egész országban tönkretette [szept. 25. és 26. ] a szőlőket, ami igen nagy borhiányt okozott.” (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 145.) december 14. KALOTASZEG. „Die 14 Decembris, az eddig tartott elegyes lágy idő igen kemény hidegre és száraz fagyra fordula”. (Clanser, Ij. XLI. 1937 : 230.) december 29. KÉSMÁRK. A nagy vihar sok kárt okozott. A felsőkapunál lévő fel- vonóhidat feltépte s igy az őrségnek egész éjen át a kapuban kellett őrt állania. (Weber, Bucbholtz, 377.) 1741. ÁKOS. „Többire minden vetés nélkül kellett volna magam tehetségemre nézve maradnom, de a mely vetni való kevés búzát drága pénzen szerezdegéltem, ahoz néhány emberséges emberek is vetni való búzával segítettek, és úgy vettettem azákosi ésszentkirályi határokra kevés búzácskát.” (Halmágyi, 449.)- ARAI). ,,A pestis által megzavart belső rend’ s kétségbe esés miatt, tolvajlás, erőszak, útonállás ’s mindenféle gonosz lábra kapott ’s annyira elhatalmazott a’ megyében, hogy azoknak zabolázását ’s orvoslását csak katonai erővel lehetett végre eszközölni. (Fábián, Arad, I. 200.) — DUNA. Nagy árvíz volt. [Bővebb adat nincs.] (Zawadowski, I. 37.) — GYŐR M. Rossz termés volt.131 (Tóth B., 79.) — HÁROMSZÉK. Néhány cigány pestist hurcolt be Moldvából Háromszékbe, ami DÁLNOK, ALBIS és OSDOLA községekben kezdett elharapódzni. (Apor, Synopsis, XI. 213.) — KALOTASZEG. „Ez Esztendőnek kezdetében is légy idő volt.” (Clauser, Ij. XLI. 1937 :230.) — KISKUNLACHÁZA. ,,. . . olly rettentő árviz volt, hogy az egész falut elseperte s ekkor (1742) költözött a nép azon helyre, hol a község ma is áll:. . .” A Duna júniusi és júliusi árvize. (Palugyay, III. 277.) — MÁGYARORSZÁG. „Ez esztendő az előbbinél termékenyebb volt. Mivel a’ tél éppen Szent György havának [április] végéig tartott a’ nyár is nem igen meleg vala. Honnét jóllehet a’ gabonának bővsége volt, a’ bor mind az által tavalyihoz erejire nézve, hasonló volt”. (Kovács, Krónika, II. 21.) — PÁPA. Az 1741—43 években a városban pestis volt. (Horváth—Tóth, 39.) — NAGYSZEBEN. Majdnem nem is volt téli hideg. (17. Bielz, 62.) OTROKÓC. (Gömör m.) A pestist valahonnan ide becipelték. (Bartholomaeides, Gömör, 636.)- SOPRON. Általában jó év, bár a bogarak a szőlőben nagy kárt tettek. (Bruckner—Schiirtz, 92.)- SÁROSPATAK. Egy késmárki, dohánnyal kereskedő polgár Royko Sámuel, dohányért Sárospatakra utazott. A Bodrog és a Tisza közébe érkezve egy másfél öl magas különböző szinü felhőt látott, amelyek a föld közelében napkelet felől napnyugat felé vonult. A felhőtől 50 lépésnyire megállóit. Elbámultan nézte ezt a 'pestisködöt. Ahol ez a felhő egy helység mellett el- vagy oda bevonult, már rövidesen hallani lehetett arról, hogy ott a pestis fellépett. Ezt mások is 131 Az 1741. évi 63. t. c. 25 §-a elrendeli, hogy a megyék a szükséges kenyeret és zabot szolgáltatják. De megesett, hogy pl. Győr megyében a rossz zabtermés miatt nem lehetett elég zabot előteremteni s helyette gabonát ajánlottak fel; máshol fordítva volt s így keletkezett osztrák oldalról a „Vitám et sangvinem, séd avenam non.” (Életünket és vérünket, de zabunkat nem.) 11*
