Reimann József - V. Nagy Imre: Hidrológiai statisztika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1984)

2. Valószínűségi változók és valószínűségeloszlások

Példánkban

Hasonló a helyzet a klasszikus érmedobási probléma esetében, amelyet csak a szemléletesség kedvéért említünk. így pl., ha a kísérlet egy szabályos érme 5-szöri feldobásából áll, akkor

Nyilván:

Ezt a valószínűsegeloszlást grafikusan is szemléltethetjük ún. valószínűségi diagram segítségével (2.1. ábra).

Amennyiben kísérletünk egy játékkocka egymás utáni dobásából áll, és mindaddig folytatjuk a dobássorozatot, amíg a dobás 6-ost nem eredményez; akkor 1-gyel jelölve azon eseményt, hogy 6-ost dobtunk, O-val pedig azt, hogy a dobás eredménye nem 6-os, a kísérlet elemi eseményei a következők:

Jelölje az Y valószínűségi változó az első 6-os eléréséhez szükséges dobások számát, akkor Y lehetséges értékei az 1,2, ... számok. Az Y valószínűségi változónak megszámlálható sok értéke van. Amikor ennél a kísérletnél P(\)=p, P(0)= \ —p = q

^szabályos kockánál p = -L, а^ог annak a valószínűsége, hogy az Y való52