Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
Bevezetés
BEVEZETÉS A mezőgazdasági termesztés és termelés közismert célja: emberi szükségletek kielégitését szolgáló biológiai eredetű produktumok megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú előállítása. A fenti célt az agronómiái gyakorlat, élő szervezetek fejlődés és növekedésfolyamatainak szakszerű irányításával igyekszik világszerte minél inkább megközelíteni. Minden mezőgazdasági tevékenység ősforrása, s egyben a földi élet alapja, a zöld növény azon egyedülálló tulajdonsága, amellyel képes a Nap sugárzó energiáját lekötni, kémiai energiává alakítani, testében (termésében) tárolni és tápanyag formájában más élőlények rendelkezésére bocsájtani. A növény a mezőgazdaságnak tehát nemcsak termesztési végterméke, de egyben elsődleges termelőeszköze is. A növényi produktumok a növekvő tápanyagigénnyel lépést tartó előállithatósága - belátható ideig - elsősorban csak a szántóföldi termesztés keretei között oldható meg. A növénytermesztés - mint ismeretes - helyhez, talajhoz kötött biotechnikai folyamat. Itt azonban a talaj nemcsak álláshelye, de éltető közege is a növényi vegetációnak éppen úgy, mint a napfény és a levegő. A talajnak azt a tulajdonságát, hogy a tenyészidő alatt a rajta élő növényzetet annak gyökerein keresztül ellátja ásványi tápanyagokkal és a transzspirációhoz szükséges vízzel: termőképességnek nevezzük A talaj termőképessége a mindenkori tápanyag és viz forgalmának függvénye. Tartós vízhiány nemcsak a tápanyagképződés biokémiai folyamatait gátolja, de egymagában is megakadályozhatja a növényzet további növekedését. A lankadás, majd a tartós hervadás után a közvetlen pusztulást is előidézheti. Ugyan ide vezet mindennek az ellenkezője: a talaj tartós túltelítettsége. Az előbbit talajaszály, az utóbbit teli- tési vízkárnak nevezzük. Területileg most rendeződő szocialista nagyüzemeinkben sajnos nem ismeretlen egyik károsodási forma sem. A mezőgazdaság vízrendezési igénye ezek alapján természetesen igen egyszerűen megfogalmazható, az "optimális" vízellátást biztositő szántóterületi igénnyel. A gyakorlati megoldás azonban annál nehezebb, - és költségesebb - minél kevésbé ismert: 7