Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
5. A mezőgazdasági üzem mint területi vízháztartási komplexum
képes vizet felvenni. A "telitett" levegőtlen feltalaj - kedvezőtlen mechanikai összetétel esetén i - elzárja az oxigén útját, a gyökér és növényállomány igy rendszerint erősen megritkul. Gyors szellőztetés,- mélykapálás - vagy nitrogén (mert a nitrifikáciő is leáll) fejtrágya ugyan még segithet, de rendszerint vagy nincs rá lehetőség, vagy nem éri meg a költséget. A szántó főbb területi típusainak ismerete, vízrendezési alapkérdés. A jól megválasztott - erózió veszélyes területeken kényszerűen e- lőirt - agrotechnika igen hatásosan segíti a tábla vízforgalmának irányítását. Szántóföldi vízrendezés önmagában - a hasznosítási mód és az az üzemi körülmények ismerete nélkül - célszerűtlen és termőhelyileg kockázatos eljárás lehet. 5.2 Az egyéb hasznosítású termőterületek üzemi típusai A szántóföldek mellett gyakorlatilag minden üzem rendelkezik egyéb hasznosítású termőterületekkel is. Az ok rendszerint ft termőhelyi körülményekből adódik, de ma már gyakori a nagyüzemi ültetvénytelepítés is (szőlő, gyümölcsös, termő cserjés stb.), amely termőfelületek mind vizforgalmilag, mind agronómiailag más elbírálás alá esnek, mint a szántóföldek. Mig az utóbbiaknál (pl. egy belvizes év) esetleg csak csökkenti a tenyészidőt, de nem feltétlen okoz teljes terméskiesést, az ültetvényeknél több év fáradságos munkáját semmisítheti^meg. 5.21 A rét, - legelő területek vizrendezésileg a légtürőképesebb termőhelyek. A szántóföldi táblák között ma már jórészt csak mint feltétlen rét- és legelőterületek foglalnak helyet. Ez azt jelenti az esetek többségében, hogy feltörésüket valamilyen termőhelyi tényező akadályozza, (pl. mély fekvés - időszakos vízborítás, rendkívül sekély termőréteg stb.). Amennyiben a természetes vízfolyás útjába esnek, igy rend- * szerint mint üzemi "puffer" területeket kezelik. Vízrendezésük és vízforgalom irányításuk a legelhanyagoltabb üzemeink többségében. Sajnos, ha mégis adódik mód rendezésükre, rendszerint szántófölddé alakulnak.- A kezdeti jó termőképesség olykor elfedi az üzemi vizforgalmi komplexumot ért tartós károsodást, azzal, hogy a feltörés útját állja a tavaszi természetes lefolyásnak. A célszerűen rendezett vízforgalom - feltörés nélkül - viszont jő és olcsó szálastakarmány területeket képez, és ugyanakkor a szántóföldi táblák vizfeleslegeinek levezetésére a legtermészetesebb megoldást kínálja. Ezért nem hagyhatók sem üzemgazdasági, sem terület- és vízrendezési szempontból a gyepes vízlevezető sávok mint rét-legelő területek kialakításának, illetve visszaalakításának lehetőségei és szükség- igényei figyelmen kívül. Sokszor nemcsak olcsóbban kialakíthatók, és- 70