Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
5. A mezőgazdasági üzem mint területi vízháztartási komplexum
5. A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEM MINT TERÜLETI VÍZHÁZTARTÁSI KOMPLEXUM A mezőgazdasági teríilethasznositás - mint helyhezkötött növény- termesztés - az önálló vizháztartásu táblák kialakítását és agronőmiai fenntartását helyezi előtérbe. Ez a táblakoncentrik us vízrendezési igény annál kifejezettebb, minél belterjesebb a szántóföldi növénytermesztés, minél "iparszerübb" a területhasználati A kialakult nagyüzerreink olykor 100 km2-t meghaladó kiterjedése, területi és felületi tagoltsága, eltérő hő- és vizháztartási kitettsége, differenciált talaj- és termőhelyviszonyai folytán általában nem korlátozódnak sem egy termesztési tájra, sem egy természetes vízgyűjtő rendszerre. Ezért természetes, hogy más hasznosítású területek (erdő, háztáji, ültetvény stb.) esetleg települések, ipari létesítmények ékelődnek egy-egy üzem területébe, vagy fordítva. Az üzemi vízrendezés ezért a szántóföldi tábla - mint az agronómia tárgya - vízrendezéséből indul ki, de a termelő üzem közvetett hasznosítású, esetleg beépített és járulékos területeinek vízforgalmát is kénytelen figyelembe venni a meliorációs tervezés és megvalósítás során. Az üzemi vízrendezés különlegessége éppen abban rejlik, hogy viszonylag nagy területek eltérő termesztési, üzemviteli és közgazdasági i igényeit kell maradandóan és gazdaságosan kielégíteni úgy, hogy a változó termesztéstechnika lehetőségeit is szem előtt tartsa (pl. kényszerű szennyvizöntözés, növekvő tápanyagfelhasználás, minőségi igényváltozás stb.). 5.1 A szántó főbb területi típusai A mezőgazdasági hasznosítású üzemi táblákon - mint az előző fejezetekben kitárgyaltuk - a legkülönfélébb növények termesztése folyhat. A szántóföldi használatban általános évenkénti növényváltás következtében, a két egymást követő vegetáció időközében a teljes táblafelületre kiterjedő gépi talajmüvelési munkákat végzünk. A cél ilyenkor - mindig a magágykészités. Az egyes talajmunkák azonban mind talajfizikai, végeredményben mind időben olykor igen messze esnek a "magágy" állapot beállításától. Ez természetes következménye annak a ténynek, hogy a "tarlótól a magágyig" - az elővetemény betakarításától az utó- 67 i
