Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A táblásítás és az üzemi vízrendezés mint agronómaiai követelmény
1. A terület nagyüzemi müvelhetőségét egyáltalán nem akadályozza, területi igénye nincs. 2. Az alagcsövezett tábla tavasszal korábban művelhető, mert télen kevésbé nedves és nyáron alig repedezve szárad, ha agyag. 3. A csapadékvíz fél esleg leszirvágással és nem felületi szétterüléssel folyik el, igy eróziót nem okoz. 4. A kapilláris vizemelés - másodlagos sótelitődés - nem éri el a felszinközeli rétegeket. így még öntözés esetén is megakadályozza az esetleges elszikesedést. (Kötött, szikes altala- ju területeken.) 5. Az alagcsövezett talaj soha nincs vízzel telítve. Feltalaja mindig kész a csapadék helybentartására. 6. A felesleges vizlevezetést a felette lévő - kb. 120 cm-es talajréteg (a teljes aktiv gyökérzóna) átszellőztetésével, viz- levegő arányának egyensúlyba állításával hozza létre. 7. Csökkenti a redukciós folyamatok lehetőségét és növeli a teljes gyökérzóna aerobos tevékenységét. 8. Kedvező értelemben befolyásolja a talaj mindenkori viz-levegő, s ezzel a hőgazdálkodás viszonyait is, ami az un. hideg talajokon jelentős eredmény. 9. Csak a felesleges gravitációs vizet vezeti el és ezzel1 kockázatmentessé teszi napjaink között is 10. az öntözést, mint agrotechnikai eljárást, miután mentesiti a véletlenszerű csapadékok káros utóhatásától, a beöntözött táblák tultelitődésétől. A szántóföldi tábla vízrendezése és szabályozott vízforgalma alatt ma már általában azt értjük, hogy- helybentartjuk a szükséges csapadékvizet,- szabályozzuk a szelvény mindenkori viz-levegő arányát (mesterséges vizpótlás és időbeni lecsapolás),- károsítás nélkül elvezetjük a gyökérzóna felesleges gravitációs vizét,- időben pótolni tudjuk - külső erőforrásból - a szelvény hiányzó vegetációs vizét,- s a tábla teherbíró képessége a szükséges munkák elvégzését mindig a megfelelő időben teszi lehetővé. Lényegében az öntözéssel együtt jár alagcsövezés az a vizforgal- mi beavatkozás, ami a nagyüzemi iparszerü szántóföldi növénytermesztést mind a csapadék, mind a talajtípus terméseredményt módosító hatásától a leginkább megvédheti. Külön-külön lényegesen bizonytalanabb vizforgalmi hatást várhatunk akár az egyik vagy másik beavatkozástól.- 63
