Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A táblásítás és az üzemi vízrendezés mint agronómaiai követelmény
4.21 A felesleges vizek keletkezését általánosságban két eredendő okra vezethetjük vissza:- vagy szivárgó föld alatti vizek felszínre törése,- vagy a felületen elmozduló csapadékvizek terhelése a vizforgal- mi rendellenesség indítéka. A szivárgó földalatti vizek által kialakított, túl nedvesített területek ismét kétfélék:- olyan lejtős területek, ahol a vízzáró réteg kinyulásánál, a hátak, dombok oldalán tör elő a szivárgó viz, vagy- olyan mélyebb fekvésű részek, ahol a vizhordó rétegből - két záróréteg közé szorulva - alulról tör fel valamilyen oknál fogva a viz. A szivárgó vizek kártételének megszüntetése a vizhordó rétegek átvágása és felesleges vizük károsítás előtti elvesztésével oldható meg. A meliorációs gyakorlatból közismert ővárkos elvezetés természetesen csak akkor eredményes, ha több vizhordó réteg esetén - melyek vízzáró rétegekkel vannak elválasztva - minden réteg elvezetését megoldjuk. A felületi vizek összefolyása által károsodó területek jóval nagyobb számban, kiterjedésben és véletlenszerűséggel jelentkeznek mint a szi- várgásos termőhelyek. A mélyedésekben összefutó csapadékvi z sokszor azért okoz külön problémát, mert gyakran nincs olyan recipiens a közelben, ahová a viz elvezethető volna. Olykor csak vizemeléssel és motoros szállítással oldható meg a "viztelenités". A felületi vizek keletkezési folyamatának ismeretében előbb a termőhelyi körülményeket kell megvizsgálnunk abból a szempontból, hogy a rendeltetés szerű táblahasználat- igényli-e a természetes csapadék helybentartását és beszivárog- tatását,- képes-e a talaj (a gyökérzőna) a területre hulló csapadék mindenkori és teljes befogadására. Éghajlatunk alatt az elpárolgási potenciál nagyobb mint az átlagos csapadékvíz visszapótlás. A mindenkori csapadékutánpótlás és helyben- tartás is agronómiái szükséglet és a legfontosabb agrotechnikai cél (pl. őszi mélyszántás). Kivétei, ha- a gyökérzóna talai.-'Jclvénye valamilyen oknál fogva előreláthatóan nem képes a teljes csapadékhozam időleges tározására, vagy- a megelőző öntözés termőhelyi hatását kedvezőtlenül befolyásolja az utólagos nagyhozamu esővíz. Az előbbi esetekben - sekély termőrétegü szikesek, magas talaj- vizállásu területek stb. - a felületi elvezetés, illetve az időszakos le- csapolás a táblahasználat terjnészetes velejárója normál csapadéku é- vekben is. Az öntözéses hasznosítás meliorációs terveinél viszont ne feledjük, hogy a csapadékvíz "ingyen” áztat, az öntözővíz pedig mindig- 61
