Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A táblásítás és az üzemi vízrendezés mint agronómaiai követelmény
Ha az előző példát vesszük alapul, nevezetesen, hogy egy közepes méretű 50 ha-os szántóföldi tábláról cukorrépából - 300 q/ha termés esetén - mintegy 500 vontató (pótkocsi) cukorrépa vár elszállításra, rendszerint kedvezőtlen időjárásviszonyok között, akkor nemcsak az utigényrol, de az útkarbantartás, kia- lakitás, egyáltalán a mezei uták napirendi kérdéseiről is fogalmat alkothatunk. A tábla - mint homogén termőhely - és a táblán való kényszerű, főleg a betakarítási taposás mind vízrendezési, mind területrendezési - táblamegközelithetőségi - szempontból külön figyelmet igényel. 4.16 A táblahatárok egyike tehát mindéképpen karbantartott mezei ut kell, hogy legyen. Figyelembe kell venni továbbá a természetes tagoltságot előidéző terület osztó terephajlatokat, természetes határvonalakat (vízfolyás, erdő, beépített terület, ut, vasút, csatorna, vízlevezető ővárok stb.). Agronómiái szempontból a táblahatároknak biztosítani kell a táblát (a gyökérzónát) idegen területek vizszivárgásátől, magasabban fekvő területek felületi - és talajban mozgó - viz terhelésétől. A táblahatárok - vizrendezett szántóterületeken - nem jelképes határkövek, de szükség szerint kiépített vizfogó övárkok, gyepesített vízlevezető sáncok stb., melyek biztosítják, hogy a homogén termőké- pességü táblákat, azok belső vízforgalmát sem a szomszédos táblák, sem az egyéb felületek (utak és más ruderáliák) vizfeleslege ne zavarhasson. A táblásitás és a táblahatárok kijelölése ezért és elsősorban vízrendezés. 4.2 A tábla vízrendezése és szabályozott vizforgalma A táblacentrikus vízrendezési igény közismert agronómfai koncepció. Tágabb értelemben mindez nem más mint egyszerűen a természetes vizforgalmi egyensúlyéi lapot visszaállításának igénye a megváltozott, mesterséges termőhelyi körülmények ellenére . Szükebb szakmai értelemben viszont olyan szántóföldi táblák kialakításának szükségét jelenti, amelyeken a beázás és kiszáradás mint vizforgalmi irányok, a területen időben és nagyságrendben tendenciáiban gyakorlatilag azonos jellegűek. A tábla vízrendezése tehát nem egyértelmű valamely vízgyűjtő terület időszakos vizfeleslegeinek elvezetésével, a belvizek lecsapolásával, tartós talajvizszint süllyesztéssel stb., hanem rendeltetés szerű használatának megfelelően vizforgalmi tendencia jellegének kiegyenlítettségét jeleuti. A tábla vízrendezése már ebből kifolyóan is gondos agronómiái mérlegelést, különlegesen célirányos tervezést és gondos kivitelezést igényel. Ezért van itt lényegesen nagyobb jelentősége a vizforgalmi rendellenességeket kiváltó okok előzetes megismerésének és behatárolásának.- 60
