Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

4. A táblásítás és az üzemi vízrendezés mint agronómaiai követelmény

Természetesen a táblán belüli eltérő nedvességviszonyok éppen úgy meliorációs problémák, mint az egyéb termőképesség differenciáló táblatényezők. Az ok kikutatása nélkül nem dönthető el a vízrendezési módszer sem mint táblahomogenizáló tevékenység.

A táblán belüli természetes termőképesség! eltérések következetesen célirányos agrotechnikával, megfelelő tápanyagutánpótlással és célirányos növényváltással bizonyos termesztési szinten túl rendszerint kiegyenlítődnek. Külön beavatkozást ezért csak akkor igényelnek, ha a táblák termőképességi szintjét tájkörzeten belül is egalizálni kivánjuk.

4.14 A tábla arányok már Viszonyitási tényezők és nem termőhelyi legfeljebb üzemviteli hasznosítási, vetésforgó szerkesztési stb. kívánalmak. Amennyiben a sorrendben előző táblásitási irányelvek engedik és lehetővé teszik, törekedni kell az üzemen, üzemegységen, táj- *

körzeten stb. belül a lehetőleg azonos területű és alakú táblák kialakítására. A terület és alak azonosság rendkívüli mértékben könnyíti a növénytermesztés szervezését és a területhasznositás kidolgozását, a vetésváltás szekesztését különösen akkor, ha a táblák termőképessége

is hasonló. Addig azonban, amíg a táblán belüli termőképesség homogenitásé sődleges agronómiái követelmény, mert ez a nagyüzemi agrotechnikai alap, a táblák egymásközti ''kiegyenlítettsége" közel sem i- lyen elengedhetetlen területrendezési igény. Ne feledjük, hogy végeredményben minden táblán "önálló" növénytermesztés folyik még akkor is, ha az egymásmelletti táblákat az egyes években - pl. a tömbösített termesztési módnál - ugyanazzal a növényfajtával hasznosítják is az üzemek.

Pl. Bábolnai ÁG az elmúlt 1970-es termelési évben egész területének 85 %-án - 6293 ha-on - hibridkukoricát termelt, és szándékozik évekig termelni. Ez a termesztési mód azonban már nem tömbösités, hanem egy növényre specializált monokulturális jellegű szántóföldi hasznosítás.

Tévedés lenne azonban feltételezni, hogy a tömbösített vagy különösen a specializált üzemek táblásitási igénye eltér az előzőekben kitárgyalt alapelvektől.

4.15 A táblák megközelíthetősége közvetlen területrendezési, táblásitási probléma. A táblákon megtermett szerves anyag betakarításának az elszállítás is része. A mezőgazdasági üzemek területnövekedésével jelentkezik a mind gyorsabb szállítójárművek igénybevételének kényszere. A gumikerekes vontatót szükségszerűen a teherautó váltja fel már

a tábláról elszállítás fázisában. A táblásitás ezért utrendezést, úthálózat kialakítást is jelent. A természetes termőképesség mellett ma már mindinkább a megközelíthetőség, az Uzemsz*erü szállítási lehetőség válik a termelésfejlesztés, a beruházás, a belterjességi szint emelésének gazdaságossági fokmérőjévé.

A táblásitásnál - a vízrendezési munkálatokat is beleértve - a-. lapelv, hogy minden üzemi tábla legalább egy teljes oldalhosszban úttal záródjék, illetve úthoz (mezei ut) kapcsolódjék.

59